Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - III. Arany Sándor: Belvizek öntözésre való felhasználhatósága a tiszalöki öntözőrendszerben

214 Arany: öntözés belvizekkel A talaj és a víz közötti kölcsönös kapcsolatból következik hogy a talajjal érintkező víz oldóan és rombolóan hat a talaj morzsáira. Azok a talajok, amelyeknek morzsaképzésük jó, és a humusz-zeolit komplexussal azonosnak vehető kötőanyaguk íő kicserélhető katiónja kalcium, a víz említett hatásának ellentállanak. Ä rossz morzsaképzésű nátriumos kötőanyagú szikes talajok morzsái viszont víz hatására szétfolynak. A talajjal huzamosabb ideig érintkező víz, a fellépő oldási egyensúly következtében híven visszatükrözi a talaj minőségét. Ez azt jelenti, hogy nem szikes területek belvizei nem szikesednek el, míg a szikes területek belvizei a talajon való állás közben szikessé válnak. A szikes vizeket öntözésre bizonyos feltételek között mindaddig lehet használni, míg a talajból nátriumiónokat vesznek fel, maguk pedig kacliumot adnak át a talajnak. Ezért a szikes vizeket általánosságban nem lehet az öntözésből kizárni, de talaj- és vízvizsgálat nélkül nem szabad őket alkalmazni. A tiszalöki öntözőrendszerben öntözésre használt víznek a literenkénti szilárd maradéka legyen minden esetben jóval 500 mg alatt. A fenolftaleinlúgosság kizáró ok. Megfigyeléseink szerint fontos a vízben levő sók aniónrészének az ismerete is. A literenkénti mg-okban kifejezett anionok közül a tiszalöki rendszer öntözővizeiben 0,01 C0

3 : 0,1 Cl : 0,5 SO., vehető hozzávetőlegesen egyenértékűnek. Ez az arány azonban módosulhat és további kutatásra szorul. A közölt táblázatokból kétségtelenül megállapítható, hogy az öntözőrendszer belvizei általában szikesek és magnéziásak. Használatuk az alacsony szilárd maradékú víz kalciumionkoncentrációjának a növelésével történhet. Az alkalmazandó mészvegyület mennyisége a szódaegyenértékből (s) egyszerűen számítható. Ehhez úgy jutunk, hogy a lúgosságból (L) levonjuk a kalcium + magnézium egyenértékét (Si) : s = L-S! A vízjavítással kapcsolatban további kísérleti megfigyelések sz.ükségesek. Irodalom 1. Arany S. : Öntözővizek a tiszalöki öntözőrendszerben. Agrokémia és Talajtan, 1055, 1. szám. 2. Sekera, F.— Brunner, A.: Die Bodengare. Zft. /. 1'jlanzenernährunq, Düngung и. Bodenkunde, 29/74, Bd., 1943. 3. Jegorov, 1. M. : A sós-szikes talajok és művelésük. A Szovjet Tud. Akad. népszerű kiadványa, 1954. 4. Arany S. : A talajok rögszerkezet ének jelentőségéről. Mezőgazdasági Kutatások. 1943, XIV. 5. Arany S. : A talaj és a víz, mint a rizstermesztés tényezői. M. Tud. Akad. Agrártud. Oszt. Közlem. 1956/1.