Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - II. Bélteky Lajos: A törpe vízművek telepítésének mértékadó szempontjai és gazdaságossága

Törpe vízmüvek telepítése 191 Az egyes területegységeken belül ugyancsak vannak olyan körülhatárolható területek, ahol vasasság szempontjából igen kedvező a helyzet, ahol a vizek többsége literenként 0,5 mg-nél kevesebb vasat tartalmaz. Ilyen terület a Dunántúlon a Szigetköz, a Zala völgye, Szombathely, Nagykanizsa, Pécs környéke, Tolna megye északi és Somogy megye keleti része. A Duna Tisza közén Kecskemét, Hatvan környéke, s a Tiszántúlon az 50. és 51. sz. területegység délkeleti része, végül a Tisza jobb partján a Sajó-torkolat környéke. Ezeket a területeket ritkább csíkozással ábrázolja a vasassági térkép. Mint érdekességet megemlítem még, hogy a 0 — 0,2 mg/liter, tehát a legkevesebb vasat tartalmazó vizek számaránya az 5. és a 2. sz. területegységen a legnagvobb (44,5, ill. 33,3%), utána következik a 48/4. sz. és 18. sz'. terület 27,3, ill. 23,1%-kal. I la a vasasságon kívül a keménységet is figyelembe vesszük,a 48/4.sz. területegység kútjainak vize tekinthető a legjobbnak. Erre azért hívom fel a figyelmet, mivel a Maros és a Körösök törmelékkúpjain a kutak átlagos mélysége csak 123 m, és 80%-uk negatív. Ez ellene mond annak a közhiedelemnek, hogy a nagymélységű pozitív artézi kutak vize a legjobb. A vasassági térkép, amely 2021 db kút vegyvizsgálati eredménye alapján készült, csak azt ábrázolja, hogy az utóbbi négy év kútfúrásainál legjobban bevált vízadószintekre telepített kutak vizének vastartalma százalékosan hogyan oszlik meg. A következő lépésnek a vasasság mélységi szintek szerinti ábrázolásának kell lennie, ehhez azonban — véleményem szerint — még nincs elég adatunk. Jelenleg legfeljebb néhány kisebb területről van annyi fúrási adatunk, hogy a vasasság, vagy a keménység mélység szerinti változását is ábrázolhassuk. A 2 e és / ábrán példaképpen a 44. sz. területegységen, újabban fúrt kutak vizének vasasság és keménység szerinti százalékos megoszlását is feltünteti mi 1C0 m-es mélységszinteknek megfelelôçn részletezve. Nagyon fontos volna, ha az ország minél nagyobb területéről ismernek az egyes vízadószintek vegyi profilját, mivel gyakran azzal az ürüggyel követelik a nagyobb mélységű fúrást, hogy a feltárt réteg vize vasas. A fce nem vallott cél természetesen többnyire az, hogy a térszint felett kifolyó vizet kepjanak. IIa majd megismerjük a mélyebb rétegek vizének vegyi sajátságait és előre meg tudjuk mondani, hogy a kútmélység növelésével a vastartalom nemhogy kedvezőbb, hanem esetleg nagyobb lesz, erőteljesebben léphetünk fel a felesleges továbbfúrási követelésekkel szemben is. A 44. sz. területegység kútjaira vonatkozóan bemutatom a táblázal egyéb adatainak ábrázolását is. Ez tájékoztatást ad az ún. szélső értékek százalékos arányáról is. A 2 bábra a táblázatban nem szereplő nyugalmi vízszintre vonatkozik. Mint már előbb megállapítottam, törpe vízmű telepítésére az igen vasas kutak legnagyobb száma miatt elsősorban a három kelet-magyarországi területegység, a 46., 52. és 53. számú jöhet szóba. Ezek a területek azért is alkalmasak törpe vízművek létesítésére, mert a geológiai adottságok folytán általában minden községben készíthető olyan bővizű kút, amely egymaga el tudja látni az egész község vízszükségletét. A lakosság száma ugyanis a legtöbb községben 5000 léleknél kevesebb, 150—200 liter/perc vízhozamú kút pedig csaknem minden községben létesíthető. Igaz ugyan, hogy a 46. sz. területegységen az átlagos vízhozam csak 100 l/perc, de lia a szükséglet úgy kívánja, itt is ki lehetne venni kutanként legalább 200 liter/perc vizet. Erre mutat a mindössze 2,1 m-es átlagos leszívás.