Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - II. Bélteky Lajos: A törpe vízművek telepítésének mértékadó szempontjai és gazdaságossága

Törpe vízmüvek telepítése 189 solható állapotot az Orsz. Közegészségügyi Intézet. Azoknak a községeknek összeírásával, aliol ilyen a helyzet, ahol a talajvíz áramlása annyira lassú, hogy nincs módjában lakatlan területekről érkező, szennyezetlen vízzel folyton cserélődni, az Orsz. Közegészségügyi Intézetet kellene megbízni. 2. Dombon települt községek Törpe vízmű építésére másodsorban azok a domhon települt községek jöhetnek számításba, amelyekben bővizű és a vízkiemelés szempontjából is kedvező, ásott vagy fúrt kutakat csak a község egyes mélyfekvésű részein lehet létesíteni, míg a többi, magasabb fekvésű részen nehézséget okoz, hogy a talajvízszint viszonylagos mélysége miatt a vízkiemelés nem oldható meg kézierővel, vagy az üledékes kőzet finom szemcsézete miatt a fúrott kutak vízhozama csekély, vagy kiékelődés folytán a magasabb terepszint alatt hiányzik az a durvaszemű kavicsos, kismélységű vízadó réteg, amelyből az alacsonyabb térszinten nagymennyiségű, egészséges ivóvizet lehet kivenni. Olyan dombos fekvésű községek, ahol mélyfúrású kutak is készíthetők, elsősorban a Dunántúlon találhatók. A legtöbb példa Zala megyében van rá. Észak- és Északkelet-Magyarországon is vannak hasonlóan települt községek, bár Borsod, Nógrád és Pest megye északi részén mélyfúrású kutak létesítésére kevésbé van meg a geológiai adottság. A törpe vízműre legjobban rászorult községek sorrendjének összeállításához feltétlenül szükséges a jelenlegi vízellátási helyzet felvétele és értékelése. Zala megyében ez a munka már folyik. Vasas vizű területek A harmadik csoportba azokat a községeket sorolom, ahol a víz nagy vastartalma miatt ivásra nem alkalmas és kezelésre szorul. Törpe vízműves vízellátásra elsősorban azok a községek jöhetnek szóba, ahol vagy egyáltalában nem, vagy csak igen nagy mélységből lehet 0,5 mg/liternél kevesel l) vasal tartalmazó vizet feltárni. Az utóbbi esetben a külön kutak építése a nagy mélységkülönbség s az ebből folyó nagy beruházási költség miatt nem gazdaságos. Feldolgoztam az utolsó évek kútfúrásainak vegyvizsgálati adatait területegységenként és megállapítottam a vizek vasasság és keménység szerinti százalékos megoszlását. A vastartalomra 3 csoportot állítottam fel : Literenként 0—0,2 mg megengedett, 0,2—0,5 mg még tűrhető és 0,5 mg-nál több fogyasztásra alkalmatlan. Az összes keménységet illetően négy csoportot különböztettem meg : 0— 8 német keménységi fokú, vagyis lágy vizű, 8 — 12 német keménységi fokú, vagyis közepesen kemény vizű, 12 — 18 német keménységi fokú, vagyis meglehetősen kemény vizű, 18< német keménységi fokú, vagyis kemény vizű kutakat. Az I. táblázat területegységenként százalékosan tünteti fel a kútvizek vastartalom és a keménység szerinti megoszlását. A területegységeket feltüntető térképen (1. ábra) csak a vasasságot jelöltem, mivel a törpe vízmű létesítésének szükségessége szempontjából a keménységnek koránt sincs olvan hatása, mint a túlzott vasasságnak.