Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - II. Bélteky Lajos: A törpe vízművek telepítésének mértékadó szempontjai és gazdaságossága

Törpe vízmüvek telepítése 187 IV. A TÖRPE VÍZMŰVEK ÉPÍTÉSÉNEK SORRENDJE A jelenlegi közkutas falusi ivóvízellátás főbb hibáit és hiányait azért kellett felsorolnom, hogy nyilvánvalóvá váljék és élesen kiütközzék, hol és milyen okból jutott csődbe a közkutas vízellátás, és hol van szükség a leggyorsabb beavatkozásra. Amint látjuk, a hibák bizonyos kisebb részén másképpen is lehet segíteni, mint vízmű létesítésével. Vannak azonban olyanok is, amelyeket csak vízmüvei lehet megszüntetni, azzal azonban gyökeresen. A felsorolt hibák és hiányok számbavételével kialakítható a törpe vízműre való áttérés tervszerű megvalósításának sürgősségi sorrendje. Természetesen először a bajok súlyosságát tekintetbe vevő sorrendet kell kialakítani. Ezen felül a községek sorrendjét részletesebb vizsgálattal és értékeléssel lehet majd megállapítani. A vízföldtani területegységek térképén

5 (1. ábra) is fel lehet tüntetni, hol fordulnak elő ezek a súlyos bajok nagyobb számmal, mert' a nehézségek főleg geológiai adottságokra vezethetők vissza, ahol tehát azonosak a geológiai adottságok, a vízellátás terén is ugyanazok a bajok mutatkoznak. Nagyon fontosnak tartcm a sürgősségi sorrend megállapítását gazdaságossági szempontból is. Minden községben kialakult mostanig valamilyen ivóvízellátási mód, valamilyen közkút hálózat, mely a törpe vízmű megvalósításával tulajdonképpen feleslegessé válik. Ott, ahol a jelenlegi vízellátási mód mennyiségileg és minőségileg kielégítő ivóvízellátást biztosít, egyelőre nem gazdaságos a törpe vízmű létesítése, mert vele a jól működő, nagy értékű közkút-hálózatot megfosztanék értékétől. Ezért pedig kár volna. Ott kezdjük meg tehát a törpe vízmű építését, ahol a feleslegessé váló, eddig használt közkutak vize a kedvezőtlen geológiai adottságok, vagy a víz szennyezettsége folytán ivásra nem alkalmas és ezen sehogy, vagy csak igen költséges befektetéssel lehet segíteni. Az ilyen községek kútjaiért nem kár, ha használaton kívül kerülnek. 1. Fertőzött vizű belsőségek Ebbe a csoportba elsősorban azok az ásott kutakból ellátott községek sorolhatók, amelyeknek belső területén az ásott kutak vízadó rétegének szennyezettsége miatt bakteriológiai szempontból kifogástalan kút nem is készíthető. Ez főleg a régi és sűrű településű községekben gyakori és független a domborzati viszonyoktól. Ilyen helyeken jó ivóvizet csak a községen kívüli, még nem szennyeződött és a szennyeződéstől megóvható területen ásott kútból lehet biztosítani, amiért mielőbb meg kell valósítani a törpe vízműves vízellátást. A megoldás gazdaságossága feltétlenül igazolható, mert a használatból kiiktatandó belterületi ásott kutak nem képviselnek komoly értéket. A víz fertőzöttségével leginkább azokban a megyékben kell számolni, amelyekben a közkutak nagy része ásott kút. Nógrádban a közkutak 97,5%-a, Zalában 96%-uk, Veszprémben 94%, Baranyában 92,5%, Borsodban pedig 92% az ásott kút. Ennek megfelelően ezekben a megyékben számos községben talált kifogá5 A térképet dr. Schmidt E. K. állította össze, s a Hidrológiai Közlöny 1954. évi 5 — 6. számában közölte. 11|10