Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - I. Oroszlány István: Öntözés ideiglenes csatornákkal

1.52 Oroszlány István Kosztjakov, Kremeneckij és Kutyergin kis tanulmánya [17] még az ideiglenescsatornás öntözési eljárást bevezető rendelet kiadása előtt jelent meg. így bizonyos mértékig magán viseli a régi kisüzemi eljárás képét. A művükből átvett 10. ábrához a következőket fűzik a szerzők : A tábla hossza 300 — 800 m, szélessége 100—120 m. Az öntözőbarázdák az utolsórendű állandó csatornával párhuzamosak. A vizet az esés irányában húzott öntözőárkokból kapják. Az utolsórendű állandó öntözőcsatorna közelítően párhuzamos a szintvonalakkal. Az öntözőárok és barázda közé még egy osztóbarázdát iktatnak be. Az öntözőárok hozamát 20 — 60 liter/s-ban jelölik meg. A csatornaesés felső határát 0,005-ben szabják meg. Kosztjakov [16., 110. és 138. old. ] Sztálin-díjat nyert munkájában többek között megállapítja, hogy az utolsórendű csatornáknak ugyanakkor, amikor nem szabad akadályozniok az öntözés, valamint a gépi talajművelés és egyéb mezőgazdasági munkák összehangolását, biztosítaniok kell a racionális felületi öntözés végrehajtását (megszabott öntözővíz-mennyiségek, jó vízkihasználás, csurgalékmentes egyenletes vízszétosztás, talajszerkezet megóvása). Ennek pedig az ideiglenescsatornás eljárás felel meg legjobban. Az ideiglenes csatornák hossza 400-1200 m, távolságuk pedig 70-200 m legyen. Kosztjakov olyan felosztást ad, amely szerint az öntözőcsatornák elhelyezése az öntözőelemekhez viszonyítva lehet hossz-, illetőleg harántirányú. Hosszirányú elrendezés esetében (az ideiglenes csatornák és az öntözőelemek iránya azonos lévén) jellemző az öntözőároknak közvetítő szerepe. Ennél az elrendezésnél az ideiglenes csatornák futhatnak esésirányban, mint a 11a és b ábrán, nagyobb esésű terepen pedig a szintvonalakkal kis szöget zárnak be, mint a 11c ábrán. A különbség lényegében csak annyi, hogy ez utóbbi esetben árasztott (vízzel egy-kétszer színig töltött) barázdák alkalmazása célszerű. Harántirányú elrendezés esetében az öntözőárkok elmaradnak, mert az ideiglenes csatorna és az öntözőelemek iránya egymásra közelítően merőleges lévcn, a közvetlen víz kiszolgáltatás lehetősége biztosítva van. Ezeket az elrendezéseket a 12a és b ábra jellemzi. Kosztjakov megállapításai szerint az ideiglenes öntözőcsatorna hossza, ha esésirányú (tehát kis esésű terepen) kb. 400 m, míg ha az esésiránnyal hegyes szöget zár be (tehát nagy esésű terepen), az 1000 — 1200 m-t is elérheti. Sávos öntözésnél — véleménye szerint — a harántirányú elrendezés kedvezőbb, mert ha a sávokat a tábla széltében képezzük ki, az öntözést a vetésirányra merőlegesen lehel végrehajtani, ami az egyenletes vízelosztást a sávon belül nagymértékben fokozza. Az ideiglenes csatornák vonalazása lehetőleg egyenes legyen, bár hullámos terepen tereprendezés hiányában a görbevonalazás is megengedhető. Az ideiglenes csatorna hossza feleljen meg az ápoló- és kaszálógépek kedvező munkaút-hosszának, hogy a fordulók okozta időveszteség és a letaposás okozta kár a lehető legkisebb legyen. 1000 — 1200 m-en túl azonban a traktor teljesítménye a munkaút-hossz növelésével alig fokozódik. Minél hosszabb azonban az ideiglenes csatorna, annál nagyobbnak kell lennie a vízszállítóképességének, ami egyértelmű a csatornaméretek növelésével, 10. ábra. Ideiglenes öntözőárkok elrendezése. Régebbi megoldás Kosztjakov, Kremenckij és Kutyergin [17] nyomán Fig. 10. Disposition de fossés d'irrigation provisoires. Solution ancienne d'après Kostiakoff, Krementzkij et Koutierguine [13]. b = canal de répartition; с = canal d'irrigation; e = fossé d'irrigation