Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - I. Oroszlány István: Öntözés ideiglenes csatornákkal

1.52 Oroszlány István Kosztjakov, Kremeneckij és Kutyergin kis tanulmánya [17] még az ideiglenes­csatornás öntözési eljárást bevezető rendelet kiadása előtt jelent meg. így bizonyos mértékig magán viseli a régi kisüzemi eljárás képét. A művükből átvett 10. ábrához a következőket fűzik a szerzők : A tábla hossza 300 — 800 m, szélessége 100—120 m. Az öntözőbarázdák az utolsó­rendű állandó csatornával párhuzamosak. A vizet az esés irányában húzott öntöző­árkokból kapják. Az utolsórendű állandó öntözőcsatorna közelítően párhuzamos a szintvonalakkal. Az öntözőárok és barázda közé még egy osztóbarázdát iktatnak be. Az ön­tözőárok hozamát 20 — 60 liter/s-ban jelölik meg. A csatornaesés felső ha­tárát 0,005-ben szabják meg. Kosztjakov [16., 110. és 138. old. ] Sztálin-díjat nyert munkájában töb­bek között megállapítja, hogy az utolsórendű csatornáknak ugyanak­kor, amikor nem szabad akadályoz­niok az öntözés, valamint a gépi talajművelés és egyéb mezőgazda­sági munkák összehangolását, bizto­sítaniok kell a racionális felületi ön­tözés végrehajtását (megszabott ön­tözővíz-mennyiségek, jó vízkihasz­nálás, csurgalékmentes egyenletes vízszétosztás, talajszerkezet meg­óvása). Ennek pedig az ideiglenes­csatornás eljárás felel meg legjob­ban. Az ideiglenes csatornák hossza 400-1200 m, távolságuk pedig 70-200 m legyen. Kosztjakov olyan felosztást ad, amely szerint az öntözőcsatornák el­helyezése az öntözőelemekhez viszo­nyítva lehet hossz-, illetőleg ha­rántirányú. Hosszirányú elrendezés esetében (az ideiglenes csatornák és az öntözőelemek iránya azonos lévén) jellemző az öntözőároknak közvetítő szerepe. Ennél az elrendezésnél az ideiglenes csatornák fut­hatnak esésirányban, mint a 11a és b ábrán, nagyobb esésű terepen pedig a szint­vonalakkal kis szöget zárnak be, mint a 11c ábrán. A különbség lényegében csak annyi, hogy ez utóbbi esetben árasztott (vízzel egy-kétszer színig töltött) barázdák alkalmazása célszerű. Harántirányú elrendezés esetében az öntözőárkok elmaradnak, mert az ideiglenes csatorna és az öntözőelemek iránya egymásra közelítően merőleges lévcn, a közvetlen víz kiszolgáltatás lehetősége biztosítva van. Ezeket az elrendezéseket a 12a és b ábra jellemzi. Kosztjakov megállapításai szerint az ideiglenes öntözőcsatorna hossza, ha esés­irányú (tehát kis esésű terepen) kb. 400 m, míg ha az esésiránnyal hegyes szöget zár be (tehát nagy esésű terepen), az 1000 — 1200 m-t is elérheti. Sávos öntözésnél — véleménye szerint — a harántirányú elrendezés kedvezőbb, mert ha a sávokat a tábla széltében képezzük ki, az öntözést a vetésirányra merőlegesen lehel végrehajtani, ami az egyenletes vízelosztást a sávon belül nagymértékben fokozza. Az ideiglenes csatornák vonalazása lehetőleg egyenes legyen, bár hullámos terepen tereprendezés hiányában a görbevonalazás is megengedhető. Az ideiglenes csatorna hossza feleljen meg az ápoló- és kaszálógépek kedvező munkaút-hosszának, hogy a fordulók okozta időveszteség és a letaposás okozta kár a lehető legkisebb legyen. 1000 — 1200 m-en túl azonban a traktor teljesítménye a munkaút-hossz növelésével alig fokozódik. Minél hosszabb azonban az ideiglenes csatorna, annál nagyobbnak kell lennie a vízszállítóképességének, ami egyértelmű a csatornaméretek növelésével, 10. ábra. Ideiglenes öntözőárkok elrendezése. Régebbi megoldás Kosztjakov, Kremenckij és Kutyergin [17] nyomán Fig. 10. Disposition de fossés d'irrigation provi­soires. Solution ancienne d'après Kostiakoff, Krementzkij et Koutierguine [13]. b = canal de répartition; с = canal d'irrigation; e = fossé d'irrigation

Next

/
Thumbnails
Contents