Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

1. füzet - III. Babos Zoltán: Talajbeton alkalmazása a vízi építkezésekben

96 Babos Z.: Talajbeton a vízépítésben azok az alkalmazási lehetőségek jönnek szóba, amelyeknél nincs fagyveszély (különböző soványbetonok helyettesítése, töltésszigetelések stb.). Népgazdaságunk fejlesztése keretében számtalan olyan feladat vár megoldásra, melyek egyrészt beruházási hitel, másrészt elegendő építőanyag hiányában egye­lőre nem illeszthetők be a munkatervekbe. Nyilvánvaló, hogy takarékosabb építési módszerek és olcsóbb építőanyagok alkalmazásával hitelt és anyagot szabadítunk fel, ezzel pedig lehetőséget nyitunk a félretett feladatok egy részének a munkába vételére. Ilyen sokrétű lehetőséget tártak fel a talajbetonnal folytatott kísérletek és vizsgálatok. E lehetőségeket világszerte hasznosították és kiaknázzák ma is olyan államok, közöttük a Szovjetunió is, amelyek hazánknál sokszorosan gazda­gabbak, fejlettebbek. Annál kevésbé érthető, hogy nálunk ez az új építőanyag eddig még nem tudott meghonosodni. Pedig számos munkaterületen kínálkozik alkalom a gazdaságos használatára, miáltal igen jelentékeny pénzügyi, valamint építőanyagbeli megtakarítás volna elérhető. Népgazdaságunk nem engedheti meg magának azt, hogy ilyen lehetőségeket figyelmen kívül hagyjon. Legyőzve az új megoldásokkal szembeni idegenkedést, a talajbeton széleskörű alkalmazásának gondolatával nemcsak érdemes, hanem egyenesen kell foglalkoznunk. A fentiekben a talajbetonnak csak a víziépítkezések körében kínálkozó alkal­mazási lehetőségeire kívántam a figyelmet felhívni. Jóllehet a sok külföldi kísérleti eredmény és sikeres alkalmazás módot nyújt a talajbeton további előtanulmányok nélküli alkalmazására, kívánatos lenne a közelmúltban végzett hazai laborató­riumi vizsgálatok eredményeihez kapcsolódva a talaj betont a gyakorlatban ki­próbálni és ezzel az új építőanyag iránt a közbizalmat megnyerni. E célból az ország különböző részein különféle jellegű kísérleti létesítményeket kellene építeni és rendszeres megfigyelésükről legalább 1 —2 éven át gondoskodni. Kutatóintézeteink nagyon értékes és hasznos munkát végezhetnének ezzel kapcsolatban, különösen a különböző keverési arányok, a leghelyesebb cementadagolások és a talajbeton­szerkezetek várható élettartamának a megállapítása tekintetében. A kísérleti létesítmények megépítése a fenntartási munkák keretében is egyszerűen meg­oldható. FORRÁSMUNKÁK 1. Bezruk és Knazjuk : Földbeton alépítmény és burkolat építése, (Moszkva, 1951.) 2. Frolov A. M. : Merü obeszpecsenija usztojesivoszti zemijanüh mássz i szooru­zsenij. (Földtömegek és földművek állékonyságának biztosítása.) — Moszkva, 1949. 3. Jost (Járay) Jenő : Útépítések talajmechanikája. Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai, XVIII. kötet - 42. füzet, Budapest, 1943. 4. Kassai Ferenc : Paleogén szénbányászatunk, a karsztvíz és a védekezés módjai. Hidrológiai Közlöny, 1948/1—4. füzet. 5. Kézdi Árpád : Cementtalajutak vizsgálata és méretezése. Közlekedési Kiadó, Budapest, 1951. 6. Kézdi Árpád : Talajmechanika I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1952. 7. Linings for irrigation canals. (Engineering , 1950. V. 12., VI. 2. és VI. 23. száma.) 8. Perczel Károli, : A vertföldbeton. Magyar Technika, I. évf. 3. szám, Budapest. 1946. 9. Schmied I. : Die Wasserbewegung im Dammkörper. Springer, Wien, 1928. 10. Stone Ralph : Soil-cement for house construction. Civil Engineering, 1952. december. 11. Újítások a Retonútépítő Vállalatnál. Mélyépítéstudományi Szemle, 1951. évf. 10. szám. _ 12. Wárlám Árpád: Földutak. Építési zsebkönyv, II. — Budapest, 1938.

Next

/
Thumbnails
Contents