Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)
1-2. füzet - VI. Holló István: Árvízi tapasztalatok a városi víz- és csatornaművekkel kapcsolatban
69 A csőhálózat szempontjából említésre méltó, hogy a vízzel elárasztott révfalui városrészben az árvíz alatt csőrepedés vagy tömítéslazulás csak egyes házi bekötéseknél fordult elő. A főnyomócsövek hibásodás nélkül szállították az ivóvizet akkor is, amikor felettük az utcán 3 — 3,5 m magas árvíz volt (4. kép). A csátornamüveknek komoly gondot okozott két víznyelő, amelyeken keresztül a víz feltört. Egyiküket a Győr—Sopron —Ebenfurti vasút építette még régebben (a rábaparton, a Jókai u. torkolatánál) és a művek vezetősége nem tudta, hogy nincs a városi csatornahálózatba bekapcsolva, hanem közvetlenül a Rábára nyílik. Az itt feltörő víz a legmagasabb vízállás idején a belvárosi részeket is veszélyeztette. Mind ezt a víznyelőt, mind a központi csatornatelepen a zsilip és a torkolat közti főgyűjtőszakaszra kapcsoltat, körülsáncolással lehetett csak ártalmatlanná tenni. Az utóbbinál a vagongyári dolgozók derekasan kivették részüket a védelemből. A központi szennyvíz-átemelőtelep zsilipje a háború alatt némileg megrongálódott, és ezért félő volt, hogy nem bírja a víznyomást. A zsilip várakozáson felül ellenállt, úgyannyira, hogy a kettős fagerendazárból, közbehelyezett agyagtömítéssel tervezett és már előkészített elzárás elhelyezésére nem is volt szükség. A Petőfi-híd melletti átemelőtelep, noha „vízszigeteléssel" készült, minden oldalról és felülről is átengedte a vizet. A villamos berendezéseket és gépeket gumilemezzel kellett letakarni, és a gépészek állandóan gumicsizmában jártak. A pataházai belvíz-átemelőtelepet és a révfalui szennyvíz-átemelőtelepet 6 villamos motorjukkal teljesen elöntötte az árvíz. 4. kép. Győr-Révfalu. A Rozália-utca a víztoronnyal (Július 21.) Picture 4. Győr, Révfalu Waterworks, Water tower ( July 21.)
