Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - VI. Holló István: Árvízi tapasztalatok a városi víz- és csatornaművekkel kapcsolatban

Az árvíz és a városi vízművek 65 A GYŐKI VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK A győri vízművek víztermelése az árvizet megelőző meleg napokban kb. 13 000 m

3/napos csúcsot ért el. Ennek kb. 80%-t a révfalui, a többi részét pedig a kiskúti vízmű kútjai szolgáltatták. Győrött van ezen kívül külön ipari vízmű is, amely dunavizet szállít a gyáraknak, és a legtöbb ipartelepnek saját ártézi kútjai is vannak. A révfalui vízmű a Révfalut védő körtöltésen kívül, a Mosoni Duna szigetközi partján, a városközponttól északnyugatra fekszik (1. ábra). 30—35 m mély kútjai közül három a hullámtéren, a többi a mentett oldalon, a hédervári országút mellett van. A vastalanító berendezés és a főszivattyútelep — amely két nagyobb átmérőjű főnyomócsövön keresztül szállítja a vizet a Rozália utcai víztorony közbeiktatásával a város felé — ugyancsak a mentett oldalon fekszik. A vízmű dolgozói a várható fertőzés megelőzése végett még a július 15-én de. bekövetkezett ásványrárói töltésszakadás előtt elzárták a hullámtéri, és a még akna nélküli mentett oldali kutakat. A magas vízállás miatt a szükséges vízmennyiségeket az üzemben maradt kutakból is bőven ki lehetett venni. Az Ásványrárónál betört víz júl. 17-én az esti órákban érte el a révfalui telepet. Mivel a várható tetőzés magasságát nem lehetett tudni, a vízművek biztonságból kiiktatták a vastalanító berendezést, és leszerelték villamos motorjait. 5 Vízügyi Közlemények — 9-2 1. ábra. Győr város révfalui vízműtelepe az elöntött Szigetközben Fig. 1. Révfalu (suburb) waterworks of the City of Győr in inundated Szigetköz Island