Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - V. Szászhelyi Pál-Sík Jenő: Az árvízvédelem megszervezése

Az árvízvédelem megszervezése 63 Az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok dolgozói és földmunkagépei ugyancsak jelentős részt vállaltak a védekezés, és különösen a helyreállítás munkájából. * Az árvízvédelem megszervezésével és a védekezéssel kapcsolatban elmondottakat összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az eddig még elő nem fordult magasságú és tartósságú nyári árvíz ellen jóformán az egész Duna mentén egyidejűleg folytatott védekezés — a védművek hiányosságai ellenére — eredményes volt. A védekezés két, egymástól lényegesen eltérő jellegű időszakra bontható. Július 15-ig a védelem az eddig észlelt legnagyobb árvizeket megközelítő (normális) árvizekre méretezett szűkebb keretű szervezetben működött. Július 15-e után a párt és a kormány gondoskodása folytán a védelmet már egész népgazdaságunk eddig elképzelhetetlennek látszó hatalmas erővel támogatta. Elsősorban ez, továbbá a védekezésben a vízügyi szervezeten felül résztvett honvédség, szervezett munkáscsapatok, DISZ ifjúság és a műszaki dolgozók lelkes segítsége, valamint a tanácsok, illetve árvízvédelmi bizottságok munkája és a védelem műszaki vezetőivel való együttműködése tette lehetővé a károknak viszonylag szűkebb térre korlátozását, és egy országos jellegű árvízkatasztrófa elhárítását. Az árvíz tapasztalataiból elsősorban azt a következtetést kell levonni, hogy az eddigi védelmi szervezet a mostanihoz hasonló méretű árvíznél már nem állhatja meg a helyét, szűknek és elégtelennek bizonyult. Rendkívüli nagy feladatokkal szemben nem tud helytállni, és eddigi felkészültsége nem alkalmas a népgazdaság nagyarányú támogatásának tervszerű felhasználására. A második döntő fontosságú megállapítás, hogy a védekezés eddigi tömegbázisa, a közerő, a védekezés során egyáltalán nem vált be, és reá a jövőben inkább csak helyi jellegű védekezésnél szabad számítani. Az árvíz alatt végrehajtott szervezési módosítások gyakorlatilag .eredményeseknek bizonyultak, és ezen az alapon indult meg a jövőbeni jobb árvízvédelmi szervezet felépítése. Az új Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzat már figyelembe veszi azokat a lényeges szervezeti módosításokat, amelyek az Országos Árvízvédelmi Kormánybizottság és a területi árvízvédelmi bizottságok életrelüvása következtében kialakultak, és szabatosan meghatározza a védekezésben résztvevő államigazgatási szervek feladatait, hatáskörét és együttműködését. Mindezt kiegészíti egy olyan felvonulási terv, amely országos jellegű, katasztrofális méretű árvíz esetén lehetővé fogja tenni a' szocialista népgazdaságban rejlő hatalmas erőknek céltudatos, tervszerű mozgósítását és kellő időben a veszélyeztetett szakaszokra való irányítását.