Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - V. Szászhelyi Pál-Sík Jenő: Az árvízvédelem megszervezése

Az árvízvédelem megszervezése 59 a) Iiajczi Kálmán kormánybiztos kibővítette az Árvédelmi Készenléti Szervezet hírközpontját és a készenlét kezdeti időszakában főként az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízgazdálkodási főosztályára háruló árvízvédekezés szolgálatába beállította a főigazgatóság egész személyzetét. Kialakította a kormánybiztosság szervezetét, kijelölte a két kormánybiztos-helyettest (

Serf Egyed és Szászhelyi Pál személyében), az operatív bizottság vezetőjét és helyettesét (Ziegler Károly és Sík Jenő személyében), továbbá az egyes ügykörök felelőseit, végül bevonta a kormánybiztosságba a tárcaösszekötőket. A kormánybiztosság hírszolgálatát az ÁKSZ, ügyviteli teendőit pedig a főigazgatóság dolgozóiból szervezett külön iroda látta el. A kormánybiztosság szervezetéről a III. táblázat nyújt áttekintést. b) A kormánybiztos a tiszai vb ügyi igazgatóságoktól árvédekezésben jártas mérnököket, technikusokat és gátőröket irányított át a dunai szakaszokra, igénybevette a tiszai ÁKSZ-osztagokat és a tiszai árvízvédelmi készletek egy részét (szerszám, talicska, rőzse stb.). A szigetközi gátszakadás hatására a tervező intézetek és építővállalatok mérnökeinek a dunai védvonalakra való kirendelésére is sor került. Ez az intézkedés utólag túlzottnak bizonyult, mert nagy részük nem volt kellően foglalkoztatható a védekezésnél és így a kirendelés feleslegesen vont el szakerőt a termelőmunkától. c) A kormánybiztos helyetteseket, illetve megbízottakat küldött ki azokra a területekre, ahol akár a védelemvezetésben bekövetkezett ingadozás, akár a megyei tanácsokkal való jobb kapcsolat megteremtése megokolta. d) A minisztertanács megalakította a kormánybiztos elnöklete alatt az Országos Árvízvédelmi Kormánybizottságot és a megyei árvízvédelmi bizottságokat. ej A Kormánybizottság révén lehetővé vált a munkaerő, szállítóeszközök, földmunkagépek és anyagok legnagyobb mértékű mozgósítása a népgazdaság egész területéről, a megyei árvízvédelmi bizottságok pedig átvették az- árvízvédekezéssel járó tanácsi feladatokat (közerő kiállítása, kiürítés, élelmezés stb.). * A védekezés közben végrehajtott legfontosabb szervezeti átcsoportosításokat röviden az alábbiakban ismertetem : A győri Vízügyi Igazgatóság az osztrák rádió vízállásjelentései alapján minden intézkedést megtett árvízvédelmi szervezetének mozgósítására és a szakaszok előírás szerinti személyzetének megerősítésére. Hiba volt, hogy bár saját tapasztalatai alapján helyesen értékelte az árhullám várható helyi tetőzését, intézkedéseit a vízjelzőszolgálat első, csupán 90—96%-os tetőző vízállást jelző figyelmeztetése alapján tette meg, és nem gondoskodott idejében felkészültségének az árvíz tényleges arányainak megfelelő fokozásáról. Az azonban már nem az igazgatóságon múlott, hogy a munkaerő és gépi ellátás fokozása tekintetében felmerült igényeit a szigetközi gátszakadások bekövetkezéséig helyi viszonylatban csak késedelmesen és nehézkesen elégítették ki. Az igazgatóság ilyen — normális árvizekre szabott — felkészültséggel is sikeresen hárította el a rajkai töltéscsuszamlást a kirendelt ÁKSZ gépi verőosztaga segítségével, nyúlgátakkal védekezett a dunai töltés meghágása ellen, buzgárok egész sorát tette ártalmatlanná, megerősítette Komárom és Almásfüzitő gyenge-