Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - V. Szászhelyi Pál-Sík Jenő: Az árvízvédelem megszervezése

Az árvízvédelem megszervezése 57 a győri, budapesti, székesfehérvári és pécsi, látja el. (Azóta a budapesti igazgatóság működési területét szétválasztották : 1955. jan. 1 óta a budapesti és bajai önálló igazgatóságok osztoznak rajta.) A védelem felelős vezetője minden igazgatóságnál a vízügyi igazgató. A jóváhagyott és évenként felülvizsgált árvízvédelmi tervek és nyilvántartások értelmében a védvonalak szakaszokra, a szakaszok gátőrjárásokra oszlanak. A dunai vízügyi igazgatóságok az árvízvédelmi szervezeti beosztás szerint a fővédvonalakon összesen.23 szakaszon, illetve 85 gátőrjáráson védekeztek. Az erre vonatkozó adatokat âz I. táblázat részletezi. A személyzeti beosztást az évenként összeállított készültségi kimutatás tartalmazza, beleértve a helyi tanácsok intézkedésre jogosított felelőseinek és a szerződéssel biztosított segédőröknek nevét és címét, valamint a környező községekben rendelkezésre álló közerő létszámát. Győr, Esztergom és Budapest az árvízvédelmet — az illetékes vízügyi igazgatóság felügyelete alatt — saját szervezetükkel látják cl. Az egész ország árvízvédelmének legfőbb felelős vezetője a kormánybiztos, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője. A hullámtéri nyárigátak védelme az engedélyokiratban rögzített árvízmagasságig, továbbá a bevédetlen nyílt ártérben fekvő telepek árvíz elleni biztosítása a 183/1951. (X. 13) M. T. számú rendelet értelmében a helyi tanácsok feladata. A tanácsokat feladatuk elvégzésében mind a korábbi, mind az 1954. évi árvíz idején a vízügyi igazgatóságok szakszempontból hathatósan támogatták. A védekezéshez műszaki irányítókat (mérnök, technikus, gátőr) adtak, és ahol a feladat meghaladta a helyi tanács erejét (pl. Madocsa—Bölcskénél), a védekezés teljes műszaki vezetését átvették. A dunavölgyi nyárigátak adatait, amelyeken védekezés vagy építés folyt, vízügyi igazgatóságok szerint tagolva a II. táblázat foglalja össze. A leírt szervezet felkészültségének és ütőképességének állandó ellenőrzését az Országos Vízügyi Főigazgatóság végzi. Az ellenőrzés a műszaki vonatkozásokon kívül kiterjed az igazgatóságoknak a tanácsi szervekkel kiépített kapcsolatára, a gát- és csatornaőrök, továbbá segédőrök kiképzésére és begyakorlására, valamint az eszköz- és anyagkészletekre, végül a vízügyi szervezet közvetlen távbeszélő t vonalának használhatóságára is. A főigazgatóság az 1954..év elején részletesen megállapodott az egyes minisztériumokkal az árvízvédekezésben való közreműködés tekintetében, majd országos értekezleten tárgyalta meg a tárcák kijelölt összekötőivel és a vízügyi igazgatóságok védelemvezetőivel az egyes szervekre, valamint személyekre árvíz esetén háruló feladatokat. Az 1954. év elején végrehajtott szervezési előkészületek arányai messze túlszárnyalták akár a volt vízitársulatok idejében, akár az államosításuk óta eltelt években e téren megtett intézkedéseket, és a védekezés szervezésébe bevonták mindazokat a minisztériumokat, amelyeknek közreműködésére számítani kellett. Természetes, hogy ennek a gyakorlatban még ki nem próbált . szervezetnek sok hiányossága és hibája volt, azt azonban biztosította, hogy a támogatásra hivatott szerveket az árvízvéaekezési feladatok ellátása adott esetben — így az 1954. nyári dunai árvízkor — nem érte készületlenül. A szervezet felkészültségét és ütőképeségét az 1954 március 5 —11-e között levonult jégtorlódásos árvíz elleni védekezés igazolta, és megerősítette azt a meggyőződést, hogy védtöltéseirik hiányos kiépítettsége ellenére eredményesen szembeszállhatunk az eddig észlelt legnagyobb árvizekhez hasonlókkal.