Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - XIV. Lászlóffy Woldemár: Az árvíz előrejelzése

202 Lászlóffy Wolclemár mert az Alföldön nincsenek az árhullám alakulását befolyásoló mellékfolyók. Az egyes állomásokon annál pontosabb az előrejelzés, minél rövidebb időre történik. Budapesten minden 24 órával korábbi előrejelzésnek az átlagos hiba megkétszereződése felel meg. (Az 1—4 napos előrejelzés hibája kereken 5, 10, 20 ill. 40 cm.) A négy napon túli árvízi figyelmeztetéseket természetesen nem vetlük fel a 3. táblázatba. III. A DUNAI ÁRVÍZELŐREJELZÉS FEJLESZTÉSÉNEK KÉRDÉSE Kimutattuk ugyan, hogy vízjelző szolgálatunk előrejelzései nem maradtak el a szomszéd országok teljesítményei mögött, mégsem állíthatjuk, hogy nem volnának az árvíznek megszívlelendő tanulságai az előrejelzés tekintetében is. Az árvíz levonulása után teendőinket a következőkben foglalhatjuk össze : 1. Szorosabbra kell fűznünk kapcsolatainkat a szomszéd országok vízrajzi szerveivel, hogy a lehető legjobban ismerjük és ezért az előrejelzésben a legelőnyösebben hasznosíthassuk vízrajzi adataikat. 2. A vízrajzi adatgyűjtést folyóink teljes vízgyűjtőterületére ki kell terjesztenünk. A vízgyűjtő határainkon túli részének valamennyi táviratozó állomásáról (vízmérce és csapadékmérő állomás) éppen olyan teljes dokumentációt kell beszereznünk, mint a belföldi állomásokról, és az adatokat éppen olyan részletesen kell feldolgoznunk, mint a hazai állomásokét. Különösen nagy gondot kell fordítanunk a régebbi (összehasonlító) adatok és normáltértékek megszerzésére és nyilvántartására, továbbá az esetleges változások (állomás áthelyezés, vízlépcsők építése, nullapont változások, stb.) számbavételére. 3. Fel kell dolgoznunk és a vízjelző szolgálat részére könnyen áttekinthető alakban ábrázolnunk az előrejelzés szempontjából fontos vízrajzi adatokat (vízhálózat, állomáshálózat, a vízgyűjtő felépítése, levonulási idők, a nevezetesebb árvizek levonulási körülményei, stb.). 4. Budapest és Mohács mellett előrejelzési segédleteket kell kidolgoznunk legalább két további állomásra (pl. Komárom és Paks). A komáromi előrejelzés valószínűleg sikeresebb lett volna, ha pillanatnyi számítgatás helyett előre kidolgozott segédletekre támaszkodva készül. 5. A főállomásokra készített előrejelzések jobb felhasználása végett mércekapcsolati görbéket kell szerkeszteni egyrészről a főmércék, másrészről a közbenső egyéb mércék vízállása közötti összefüggések gyors megállapítására. A görbéket évről évre ellenőrizni kell. 6. Mércekapcsolati görbéket kell készíteni az osztrák Duna és a hazai főmércék állomásaira is, mert tájékoztató becslésre ezek is felhasználhatók. 7. Az előrejelzésekről naplót kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni minden előrejelzés megokolását, és szükség esetén utólagos bírálatát. Mivel a rendkívüli árvizek ritkán fordulnak elő és a vízjelző szolgálat szakemberei között szinte soha sincs olyan, aki az előző nagy árvizet hasonló beosztásban élte volna át, a személyes tapasztalatok megőrzése végett a nagyobb árvizek tanulságait külön tanulmányban kell összefoglalni, amely évtizedek multán komoly segítséget fog nyújtani az utódoknak.