Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - XIV. Lászlóffy Woldemár: Az árvíz előrejelzése

198 Ldszlóffy WoldemÁr Az árvízelőrejelzés technikái nehézségei és mind a pozitív, mind a negatív értelmű hibákkal kapcsolatos roppant felelősség miatt világszerte a vízjelzö szolgálat tökéletesítésére, tehát a tények közlésének gyorsabbá tételére vetik a súlyt és e mellett általában megelégszenek a rövidebb időre szóló, de már biztos előrejelzések kiadásával. Pl. a bécsi vízrajzi szolgálat általában 24 órás folyamatos előrejelzéseket készít, a júliusi árvíz alkalmával azonban — éppen a nagyobb hibalehetőségek miatt, — 12 órára csökkentette az előrejelzéseit idejét. De ugyanakkor nagy áldozatokat hoz távjelző-vízmércehálózatának fejlesztése érdekében. Ez a hálózat a század elején épült ki. Linzi központjába 6, a bécsi központba pedig további 5 vízmércét kapcsoltak be —• egyeseket 60 km távolságból — és a két központot külön vezetékkel ugyancsak összekapcsolták.

6 A központi berendezések kétóránként önműködően feljegyezték a mércéken uralkodó vízállást. A most folyó korszerűsítés során nemcsak a hálózatot fejlesztik további mércék beiktatásával, hanem a központi készülékeket is kicserélik olyanokra, amelyek számadatok jegyzése helyett folyamatosan felrajzolják a vízállásgörbéket. Az osztrák vízjelzőszolgálat műszaki berendezéseinek tökéletesítése a mi szempontunkból elsősorban a bécsi előrejelzések pontosságának növekedése révén lesz előnyös. A hosszúidejű előrejelzés kérdése A több évtizedre visszanyúló vízrajzi és meteorológiai észlelésekből ma már meglehetősen ismerjük az időjárás és a vízviszonyok átlagos alakulásának törvényszerűségeit, és ezeket a tényleg uralkodó helyzettel kombinálva elég nagy valószínűséggel lehet következtetni a legközelebbi hónapban — esetleg évnegyedben — várható vízviszonyokra. Az ily módon készített hosszúidejű előrejelzések azonban csak az időszak általános hidrológiai jellemzését adják (nedves, száraz átlagos). Ezért hasznosak lehetnek tározógazdálkodásban, de nem értékesíthetők az árvízvédelemben. A teljesség kévéért mégis meg kellett emlékeznünk róluk. Megjegyzendő, hogy a nagy szórás miatt a hosszúidejű előrejelzéseket általában tudományos kísérletnek tekintik és többnyire csak a szűkebb szakkörökkel közlik. Jellemzésül utalok a moszkvai Központi Előrejelzési Intézet előrejelzéseire, amelyek — többek közt — a Duna budapesti mérceszelvényére is megadják, hogy mely határok között lesz a legközelebbi hónap legkisebb, közepes és legnagyobb vízállása. Bár a megadott határok külön-külön 40—120 cm-nyi közt fognak át, az előrejelzések — különösen a szélsőségek tekintetében — még nagyon bizonytalanok. II. AZ ORSZÁGOS VÍZJELZÖ SZOLGÁLAT ELŐREJELZÉSEI A JÚLIUSI ÁRVÍZ IDEJÉN A második világháború óta még nem került sor a dunai vízjelző szolgálat rendjének újbóli megállapítására. Az osztrák vízrajzi szolgálat ez idő szerint is rendszeresen közli mindazokat az adatokat, amelyeket régebben egyezményszerűen rendelkezésünkre bocsátott. A vízállásadatok értékelésében és feldolgozásában mégis súlyosan érezzük — a vízmércehálózatban és a lefolyási viszonyokban bekövetkezett változások miatt — a szorosabb együttműködés hiányát. A bajor 5 Rosenauer, F. : Einiges über die Entwicklung des Hochwassernachrichtendienstes an der Donau und ihren Nebenflüssen. Die Wasserwirtschaft, Jhg. 1930, Heft 36.