Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - XIV. Lászlóffy Woldemár: Az árvíz előrejelzése

192 Ldszlóffy WoldemÁr készített vázlatos képnek tekinthető. S mindjárt kiderül, hogy a Passauról történő előrejelzésben az Ipoly, a Garam, a Vág, a Rába, a Morva, az Ybbs és a többi alsóausztriai mellékfolyó vízviszonyait nem tudjuk figyelembevenni, mert ezeknek a mellékfolyóknak még a forrásától is hamarabb érkezik le a víz Budapestig, mint a Passautól a Dunán érkező vizek. Passautól történő előrejelzés esetén tehát a fentemlített mellékfolyóknak az Inn és a Bajor-Duna hozamával egyidőben érkező tényleges vízhozamait egyszerűen lehetetlen számbavenni. Ez más szóval azt jelenti, hogy a Budapestig 185 000 km

2 vízgyűjtőterület összes vizei helyett kereken csak 85 000 km

2 (46%) vizeit tudjuk a vízállásjelentések alapján megfogni. Ha az előrejelzést közelebbi állomás adataira alapítjuk, a fenti arány javul, de természetesen az időelőny rovására ! Az 1. ábrához kapcsolódó képünk azonban éppen csak a jelenség magyarázatára szolgáló séma. Valójában egyáltalán nem lehet a hely és idő szerint erősen változó levonulási időket a leírt módon ábrázolni. A fenti példában szereplő vízgyűjtőterület pedig a Budapesten áthaladó árvíztömegnek nem 46%-át, hanem 60—80%-át szolgáltatja. Annyi azonban biztos, hogy a felsődunai árhullám a magyar folyamszakaszon olyan vizekkel találkozik össze, amelyek elindulási időpontjában még cső alakjában öntözték a vízgyűjtőterületek közelebb fekvő részeit, vagy még le sem hullottak ! Ezért, ha a valóban egyidőben összetalálkozó vizekkel akarnánk számolni, a felsőausztriai folyók tényleges vízhozama mellett az alsóausztriai részen hullott csapadékot, a vízgyűjtőterület közelebb eső részein pedig az 1—4 nap múlva várható csapadékot kellene figyelembe vennünk. A vízviszonyok alapján történő előrejezésnek ez a bizonytalansága annál nagyobb, minél hosszabb időre akarunk előrejelezni. S vagy megalkuszunk ezzel a bizonytalansággal és számolunk bizonyos hibalehetőségekkel, vagy megkíséreljük a csapadékadatokat, ill. a várható csapadékot is figyelembevenni. Minden esetre jellemző, hogy az Erlauf, a Traisen és társaik durva, több deciméteres hibát okozhatnak a 24 órás bécsi előrejelzésben és, hogy a Budapesten másnapra előrejelzett vízállás az Ipoly hatására 5 — 15 cm-rel is eltérhet a tényleg bekövetkező értéktől. 2. Előrejelzés a esapadékadatok figyelembevételével A csapadék területi és magassági megoszlása olyan szeszélyes, hogy mennyiségéről csak nagyszámú jelentés alapján lehet tájékozódni. Ez pedig szinte leküzdhetetlen technikai akadályt jelent mind az adatok összegyűjtésében, mind az előrejelzéshez szükséges gyors feldolgozásban. A légiforgalmi időjelző szolgálat" kiépítése biztató kezdetet jelent ugyan ezen a téren, hiszen éppen a Duna júliusi árvizével kapcsolatban készült bajor meteorológiai beszámolóban

2 azt olvassuk, hogy a szinoptikus hálózat állomásai (Bajorország területén 17 állomás) naponta kétszer közlik az előző 12 órai csapadékmennyiségét, és ezek a jelentések a 7 ill. 19 órai észlelést követő 5, legfeljebb 10 percen belül a müncheni központba jutnak. Országos esők idején a 14 órai jelentések is tartalmaznak csapadékadatokat (a 7 és 14 órai között hullott meny2 Reichel, Eberhardt, Dr.: Der Hochwasserregen im Donaugebiet vom 7. bis 11. Juli 1954. Beilage zum Schnellbericht des Deutschen Wetterdienstes für Südbayern, Juli 1954, herausgegeben vom Wetteramt München.