Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - X. Károlyi Zoltán: A jövőben mértékadó dunai árvízszint megállapítása

146 Károlyi Zoltán — hosszú idősorra alapozva — az illető vízfolyásra ennek a legnagyobb víznek az előfordulási valószínűségét. Ha azonban ismerjük már, gazdasági mérlegelés alapján állapítjuk meg, hogy milyen valószínűségű árvizet fogadunk el mértékadónak

9 és ehhez képest állapítjuk meg a biztonságot is, amely kisebb valószínűségű árvíznél természetesen kisebb lehet. A szovjet szabvány ugyanezt az elvet valósította meg.

1

0 Általában a 100—200 éves, tehát 1,0—0,5%-os valószínűségű árvizet szokták árvédelmi töltések méretezésénél alapul venni. Ezek alapján tulajdonképpen a Bécsnél 12 500 m

3/s hozamú árvizet kell mértékadónak elfogadni, amely a fentiek szerint 50 — 70 cm-rel lenne magasabb, mint az 1954. évi számított árvíz és a múlt századokban többször is előfordult. Hazánkban pontos magasságára nincs adat, mert hiszen akkor még nem voltak árvédelmi töltések. Mivel viszont az 1501. évi „történelmi" árvízre elég sok osztrák adat van, érdemes megvizsgálni, milyen töltésmagasság volna szükséges ahhoz, hogy egy ilyen hatalmas, ritka árvizet — ha netán mégis bekövetkeznék — kivédhessen és megakadályozzon egy országos csapást. Nézzük meg ezért durva számítással, hogy a 12 500 és 14 000 m

3/s hozamú árvizek kb. mennyivel emelkednének (töltésszakadás nélkül) az 1954 júliusi árvíz fölé? A számítást a mércekapcsolati vonalak extrapolálásával végeztük. A magyar-csehszlovák Közös Műszaki Bizottság 1954 novemberi határozata a töltéskoronának a mértékadó árvízszint fölötti magassági biztonságát Pozsony és körülbelül Dunaremete (37,4 töltés-km) között 1,50, Dunaremete—Komárom között 1,20 m-ben állapította meg. Ez azt jelenti, hogy ha az 1954 júliusi számított árvízmagasságot fogadjuk el mértékadónak, a fenti biztonsággal kiépülő töltésből 12 500 m

3/s hozamú, tehát kb. 0,5%-os árvíz esetén még kereken 60 cm állna ki, az 1501. évi árvízhez hasonló árvíz pedig gyenge nyúlgátépítés mellett még a töltések között folyna le. Ugyanezen okból elégségesnek látszik Komáromtól lefelé 1,0 m-es biztonság, ha a jégtorlódás veszélye mást nem parancsol. Mindezek alapján úgy látszik, hogy a magyar—csehszlovák Közös Műszaki Bizottságnak az a határozata, mely az 1954 júliusi árvíz szakadás nélküli magasságát fogadta el mértékadónak, az árvédelmi biztonság szempontjából megfelelő, bár az így adódó magassági biztonság kevesebb a más szakaszokra előírtnál. Kivétel 1. az 1720—1450 fkm-ek közötti szakasz, ahol korábbi (jeges) árvizek magasabbra emelkedtek, így ezek a mértékadók, és • V. ö. Lászlóffy Woldemár: Árvízi hozamok számítása. Mérnöki Továbbképző Intézet, 1953/2098. sz. GOSZT. 3999—48. Folyók maximális vízhozamának számítása. Ford. Csehldi Géza,. Kézirat. Magasság cm-ben az 1954. évi árvíz fölött Vízmérce 12 500 m

8/s 14 000 m

a/s bécsi vízhozam esetén cm Bécs 67 139 Pozsony 76 159 Dunaremete 59 122 Gönyü 58 120 Komárom 50 104 Esztergom 43 90