Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - X. Károlyi Zoltán: A jövőben mértékadó dunai árvízszint megállapítása

136 Károlyi Zoltán Osztrák adatok szerint összegyűjtötték és értékelték az 1012. évtől kezdve az összes pusztító árvizekről szóló feljegyzéseket és bemérték az összes árvízmagassági jeleket.

2 A Duna magyar szakaszáról Zawadowszky

3 állította össze a történelmi árvizeket és ő is az 1012. évi árvizet említi elsőnek. A nagy árvizek előfordulásáról Tőry Kálmán

4, valamint Tápay László és Szalay Miklós

5 is részletes ismertetést adtak. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy olyan pusztító árvíz, amelynél nagy anyagi kár volt és emberélet is áldozatul esett, minden évszázadban 5 — 12 esetben előfordult. Valamennyi között legnagyobb volt és valóban az eddig észlelt legmagasabb árvíznek tekintendő az 1501 augusztus közepén levonult árhullám. Magasságát Ausztria területén Duna- és Inn-menti városok épületein számos árvízjel örökíti meg. Ezek alapján az 1501. évi árvíz magassága a mércék mai nulla pontjára vonatkoztatva, a következő volt : 1501-ben 1954-ben Különbség cm cm cm Passau 1338 1222 116 Engelhartszell 1232 990 242 1098 961 137 Mauthausen 1090 902 188 Struden 1680 1355 325 Wien 1000 861 139 Az 1501. évi árvíz tetőző hozamát Magassága az Az árvíz Éve 1899. évi árvíz fölött, cm I. Jégmentes árvizek 1776 65 1786 12 1787 40—120 1809 40 1830 54—100 1845 15 1862 30—58 1876 30 1880 20 1892 60 » II. Jeges árvizek 1595 60—120 » II. Jeges árvizek 1740 15 1768 20 1789 260 1795 40 ' 1799 40—110 1838 15 14 000 m

3/s-ra és ismétlődési valószínűségét 3000 évre becsülték. Rajta kívül az ideiktatott táblázatban felsorolt árvizek haladták meg — Passau és Hainburg között különböző pontokon — az eddig mértékadónak tekintett 1899. évi árvíz szintjét. A jeges árvizek természetesen csak rövid időtartamra és kisebb szakaszokon érvényesültek. A fenti összeállításból kitűnik, hogy 1501 és 1954 között, tehát 453 év alatt az osztrák Duna-szakaszon 13 olyan jégmentes árvíz vonult le, amely az 1899. évit elérte vagy meghaladta és közöttük 6 olyan, amely 50 cm-rel volt magasabb nála. Ezek alapján a Bécsnél kb. 10 000 m

3/s-mal vagy többel tetőző árvizek átlagos gyakorisága 35 év, г Beiträge zur Hydrographie Österreichs, IX. Heft, Wien, 1908. 3 Zawadowszky Alfréd: Magyarország vizeinek statisztikája, 1891. 4 Тбгу Kálmán : A Duna és szabályozása, Budapest, 1952. 4 Tápay László—Szalay Miklós: Árvízvédelmi kézikönyv, Budapest, 1954.