Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - X. Károlyi Zoltán: A jövőben mértékadó dunai árvízszint megállapítása

A mértékadó árvízszint 121 A számítás eredménye szerint a négy szakadáson a tetőzés időpontjában átfolyt víz körülbelüli mennyisége a következő volt : I. Ásványrárói felső szakadás ... 506 m

3/s II. Kisbodaki szakadás 189 ,, III. Dunakiliti szakadás 255 „ IV. Ásványrárói alsó szakadás ... 596 „. Összesen : 1546 m

3/s Az 1. ábrán a gönyűi vízállásgörbén a számított-és valóságos tetőző vízállás közötti 42 cm-es különbségnek a mércekapcsolati görbe szerint Pozsonyban 47 cm, a vízhozamgörbe szerint pedig 1350 m

3/s vízhozamkülönbség felel meg. Ezt egybevetve a fent kiszámított értékkel, az eltérés nem nagy, amiért is a vízállásgörbék kiegészítésének a helyességét elfogadhatjuk. Eszerint a számított és valóságos tetőzés között a következő különbségek adódtak : A komáromi és esztergomi különbözetet a gönyüiből vezettük le a mércekapcsolat alapján. A gönyüi vízállásgörbe július 20-i felugrásának 22 cm-es mértékéből az előbbihez hasonló módon kiszámítható, hogy az a pozsonyi vízhozamgörbén 760 m

3/s-nak felel meg. Ennyi víz folyt ki a véneki és bácsai töltéskivágásokon a Szigetközből. Az árvíz számított magasságát minden vízmércénél megadtuk az I. táblázatban. Vízmérce Valóságos Számított Különbség .cm Vízmérce tetőzés cm ; cm Különbség .cm Dunaremete 692 ' 707 15 Bős (Gabeikovo) ...' 749 763 14 Gönyü 774 795 21 Komárom 751 770 19 Esztergom 694 710 16 Nagymaros 641 655 14 Budapest 805 815 10 2. Az árvíz kiöntésével kapcsolatos hidrológiai -adatok Az árvíz július 15-én és 16-án négy helyen átszakította a töltést és a Szigetközbe ömlött. Ezzel kapcsolatban az első kérdés az elöntött területek nagyságának és a területen levő víz mennyiségének a megállapítása. Evégből beszinteztük a magassági pontok közelében feltalálható árvíznyomokat és megmértük a legmagasabb vízállás Adria feletti szintjét. Ezután a Szigetköz részletes szintvonalas helyszínrajza alapján egymástól átlag 1 km távolságban összesen 97 völgyszelvényt szerkesztettünk, amelyekbe berajzoltuk a legmagasabb vízállást. Néhány ilyen, völgyszelvényt a Duna hullámtéri szelvényével kiegészítve a 3. ábrán tüntettünk fel. A 4. ábrán a helyszínrajzon látható vonal mentén (5. ábra) szerkesztett hossz-szelvényt ábrázoltuk, amely a Szigetköz átlagos magassági es mélypontjait, valamint a legnagyobb vízállást foglalja magában. Ezekből az ábrákból látjuk, hogy a szakadásokon kitört víz — eleinte csak a mély holtmedreket és laposokat töltve meg — a területen szétterült és a terep esését követve lassan vonult a Szigetköz legmélyebben fekvő része, Vének felé. Mindaddig tehát, míg a víz Véneknél és'Bácsánál az árvédelmi töltést el nem érte,