Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - X. Károlyi Zoltán: A jövőben mértékadó dunai árvízszint megállapítása

118 Károlyi Zoltán folyók árhulláma esetleges még kedvezőtlenebb összetalálkozásának hatását, az ausztriai és bajor árvédelmi művek fokozottabb kiépítését, a felső-dunai mederemelkedéseket és megszüntetésük lehetőségeit, és mindezek alapján javaslatot teszünk a mértékadó árvízszintre. I. AZ 195'» JÚLIUSI ÁRVÍZ LEFOLYÁSÁNAK ÉS KÁRTÉTELEINEK VIZSGÁLATA 1. Az árvíz töltésszakadás nélküli matjassaya A töltések újjáépítéséhez és a tervezésekhez elengedhetetlenül szükséges annak a vízmagasságnak a meghatározása, amelyén az árvíz tetőzött volna, ha töltésszakadások nem következtek volna be. A feladat minél megbízhatóbb megoldását többféle módszerrel is megkíséreltük. a) A legegyszerűbb és közvetlen módszer a vízállásgörbék kiegészítése. Az 1. ábrán látható vízállásgörbék ábrájába függőleges vonalakkal berajzoltuk a töltésszakadások időpontját. így jól kitűnik a hálásuk a vízálláskép alakulására. A 2. ábrán keresztekkel jelöltük a bekövetkezett szakadások helyét és időpontját, így szemléletesen látható, rrilyen szakaszon idézte elő a szakadás a víz azonnali apadását, de ugyanakkor kényszer nélkül kiegészíthető a vonal és megadható minden mércére nézve, hogy mikor következett volna be a tetőzés. Ezután a szakadásoktól nem befolyásolt pozsonyi vízállásgörbéből a mércekapcsolati görbék alapján megszerkesztettük átlátszó papíron a szakadás nélküli dunaremetei, bősi (gabcikovoi) és gönyüi vízállásgörbéket, és oly mcdon csúsztattuk rá az észlelt vízállások görbéjére, hogy a tetőzési időpont egybeessék a 2. ábra alapján megállapított időpontokkal. így megkaptuk a kiegészített .vízállásgörbe első közelítését. Finomítható a görbe, ha összehasonlítjuk a kiegészített és az eredeti görbék leszálló ágai közötti különbségeket, amelyeknek egymással összhangban kell lenniök. b) Ellenőrizni tudjuk a kiegészített görbék tetőzési értékeit a mércekapcsolali görbék nyújtotta adatokkal, bár ezek megbízhatósága a görbét meghatározó pontok nagy szóródása miatt kisebb. c) További ellenőrzésre nyújt módot a szakadásokon a tetözéskor kiömlött vízmennyiség hozzávetőleges számítása, amely tehát elvonódott a Dunából és amelynek megfelelő mértékben kellett a vízállásnak szükségszerűen csökkenie. A szakadásodon kifolyt vízmennyiség megállapítása csak durva becsléssel történhetik, mert hiszen sem az átfolyási keresztszelvényről nem állnak rendelkezésre mérési adatok, mivel az átfolyás nyílása óráról órára bővült, sem vízállásészlelések nem folytak a szakadások mentén. Csupán a valószínű átbukási magasságra lehetett a víznyomókból több-kevesebb pontossággal következtetni. .Mégis megkíséreltük à számítás elvégzését, hogy legalább nagyságrendileg helyes számadatokat kapjunk. Felmértük a szakadásokat cs atbukásí keresztszelvénynek a terepszint fölötti területet vettük. Mivel.a szakadások állandóan bővültek, felmérni pedig csak a szakadások elzárása utáni állapotot lehetett, a tetőzés időpontjában érvényes átfolyási területnek becslés alapján á felmért terület tiO%-át vettük. Ugyancsak becsült' értékek a felvett kontrakciós tényezők is.