Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)
1-2. füzet - VIII. Kresser Werner: Az 1954. júliusi árvíz az osztrák Dunán
Az árvíz az osztrák Dunán 103 oka az erdőfelületek csökkenése. Ezt az állítást a Központi Vízrajzi Intézet már 50 évvel ezelőtt és újabban* — többek közt — az olasz szakemberek is meggyőzően megcáfolták a Pó 1951. évi árvizével kapcsolatban. 3 3. MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Míg az 1954 júliusi árvíz okai iránt szélesebb körök érdeklődnek és ezeket az erre a kérdésre adott válasz magában véve is kielégíti, a műszaki emberben egy ilyen esemény után egész sor kérdés merül fel. A tervező-mérnök mindenek előtt azt várja, hogy a hidrológus lehető pontosan határozza meg az árviz átlagos gyakoriságát, vagy más szóval azt. hogy hány évenként ismétlődhetik meg. Mivel pedig ez a megállapítás hosszabb időtartamra vonatkozik, mint amilyenről megbízható észlelési adataink vannak, a valószínűség fogalmával függ össze. Az ilyen pusztító természeti jelenségek ismétlődési idejét nem lehet kiszámítani. Csupán arról lehet szó, hogy.a valószínűség-számítás szempontjából jellemezzük a különböző nagyságú árvizek átlagos fellépését. A tervező-mérnök azonban a megadott valószínűség alapján eldöntheti, hogy megfelelnek-e a meglevő árvédelmi művek a közbiztonsági követelményeknek, vagy pedig megerősítésre szorulnak, különösen pedig, hogy emelni kell-e a töltéseket. Emellett nyilván pénzügyi meggondolások is közrejátszanak és bizonyos gazdasági alapelveket is be kell tartani, ott azonban, ahol emberélet és értékes kultúrjavak forognak kockán, ezek a meggondolások nem lehetnek döntők. A bécsi Központi Vízrajzi Intézet már két éve foglalkozik a Duna és a fontosabb mellékfolyók különböző gyakoriságú árvizeinek megállapításával. Ennek a munkának egy része,—amelynek során minden egyes vízfolyás több szelvényét, tehát a vízfolyásokat teljes hosszukban a valószínűségszámítás szigorú szabályai szerint megvizsgálták — befejeződött és eredményeit a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió X., római naggyűlése elé terjesztettük. A számítások nagy részét azonban meg kell ismételni, mert a júliusi árvíz folytán a rendelkezésre álló statisztikai anyag értékes adatokkal bővült. Természetes, hogy a Dunára az eddigi számításokhoz képest kiadódó eltérések különböző nagyságúak, de a júliusi árvíznek magának "is különböző a gyakorisága a felső- és alsó-ausztriai szakaszon, mert a vízhozamok eltérően viszonyultak az eddigi értékekhez. A Központi Vízrajzi Intézet túlterheltsége miatt a számítások még nincsenek lezárva. Mégis közöljük a júliusi árvízre vonatkozó adatokat, mégha később esetleg csekély mértékben módosulnak is, mert az esetleges javítás amúgyis lényegtelen a valószínűségelméleti megállapítások természetéből folyó bizonytalansághoz képest. Eszerint az 1954 júliusi árvízhez hasonló a felső-ausztriai Duna-szakaszon átlag minden 120 évben egyszer várható, míg Bécsnél csak mintegy 40 éves árvízről volt szó. Az ideinél nagyobb árvíz előfordulásának valószínűsége eszerint 0,00833, illetve 0,025. Mint látható, a júliusi árvíz csak a felső-ausztriai Duna-szakaszon volt évszázados esemény. Átlagos ismétlődésének időköze a bécsi és Bécs alatti sza3 Ez a megállapítás csak az ottani, mérsékelt erdőkitermelésre vonatkozik. (A szerk.)
