Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

1. szám - IV. Maurer Gyula: Nagyobb csatornák földmunkája

<70 Maurer Gyula irányzunk elő, a gép egyhavi teljesítményének 2,5 cm

2 terület felel meg. Ezután a tömegszelvénynek erre a géptípusra előirányzott területét fel kell osztanunk 2,5 cm

2 nagyságú függőleges sávokra, hogy megkapjuk a gép által egymásután havonta elvégzendő mennyiséget. Ezáltal a tömegszelvényt tömegütemtervvé fejlesztjük. A beosztás révén már a gép havi elöhaladása is kiadódik. A 28. ábrán a már említett 6 km hosszú csatornaszakasz tömegszelvényét és tömegütemtervét mutatjuk be. A tömegszelvényen úgy kaptuk meg a munkagépeknek megfelelő felosztást, hogy a keresztszelvényeken (27. ábra) meghatároztuk az egyes gépekkel kiemelendő szelvényterületeket, és értéküket egymás alá felmértük. A tömegszelvény egyes sávjainak területe adja az illető gép teljes munkaelőirányzatát. Látjuk, hogy földnyesőkkel 510,000 m

3-t, vonóvedres kotróval egy-egy parton 420,000-420,000 m

3-t* úszókotróval pedig 570,000 m

3-t kell kiemelnünk. Ebből meghatározhatjuk, hogy mekkora havi teljesítményű gépcsoportokra van szükség, hogy a munkát az előírt 2 év, vagyis 20 munkahónap alatt elvégezhessük. A földnyeső gépcsoportnak legalább havi 26,000 m

3-t, a vonóvedres kotróknak egyenként legalább havi 21,000 m

3-t, az úszókotrónak pedig legalább havi 29,000 m

3-t kell teljesítenie. Minthogy a marófejes szívókotrók laza szemcsés talajban 30,000 m

3/hó teljesítménnyel vehetők számításba, az úszókotrós földmunka 570,000 : 30,000 = 19 hónap alatt végezhető el. Ez éppen megfelelő, mert az úszókotró nem kezdhet azonnal munkához, hanem csak a vonóvedres kotrókhoz képest fázisban kissé el-> maradva, tehát kereken 1 hónappal később, mint a többi gép. A vonóvedres kotrási munkát egy-egy, összesen 2 db, egyenként 25,000 m

3 havi teljesítményű forgókotró fogja elvégezni. Munkájukkal 420,000:25,000 = 16,8 hónap alatt kell, hogy elkészüljenek, s akkor már más munkához vonulnak el. A földnyesős munkának már valamivel előbb be kell fejeződnie, mint a vonóvedres kotrókénak, Tehát erre a munkára csak 16 hónapos időtartamot irányozhatunk elő. így havonta el kell végezni 510,000 : 16 = 32,000 m

3 földnyesős földmunkát. A földnyesőgépek havi teljesítményét az órateljesítményből, a napi tényleges üzemórákkal és a havi tényleges munkanapok számával való szorzással kapjuk. Egy műszakos, tehát csak nappali munkánál, napi 6,5—7,0 munkaórával számolhatunk, hacsak nincs lehetőség arra, hogy a gépek reggeli beindítását, valamint üzem után a gépápolást túlórában végeztessük el. Háromműszakos munkánál — nagyobb földmunkáknál ez az általános — napi 20 —21,üzemórát vehetünk számításba. Havonta átlag 20 — 22 tényleges munkanappal számolhatunk, a többi a kisebb gépjavításokra, alkatrészcserékre szükséges. Szovjet tapasztalat szerint 6 m

3-es földnyesőkkel 300 m távolra (12. ábra) óránként 22 m

3-t lehet szállítani. Ezgépegységenkéntnapi22 x 20 = 440-m

3-tjelent, havonta pedig 440 X 20 = 8800 m

3-t. Ha pedig csak nappali, vagyis egy műszakos munkát veszünk számításba, egy-egy földnyeső havonta 22x7x20 = 3,100 m

3-t teljesít. A 32,000 m

3 havi előirányzat teljesítéséhez szükséges : éjjel-nappali munkáná

1 : 32,000 :8,800 = 4 gép, csupán egy műszakos munkánál : 32,000 : 3,100 = 11 db gép. Miután a fenti meggondolásokkal és számítási eljárással megállapítottuk az egyes gépcsoportok munkaidejének tartamát és havi teljesítményüket, annyi egyenlő területrészre osztjuk be, — függőleges határvonalakkal, — a tömegszelvény vonatkozó területsávját, ahány hónapig a munka folyni fog. Az így kiadódó területrészek nagysága — természetesen az ábra tömegmértéke szerint számítva — éppen megfelel az előirányzott havi teljesítmény mennyiségének. Ezáltal most már továbbfejlesztettük a tömegszelvényt tömeg ütemtervvé. Végül az egyes havi teljesítménymezőket megszámozzuk a munkahónapok sorrendjében, figyelembevéve, hogy melyik munkagép kezd már az első munkahónapban, és melyik csak később.