Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

1. szám - IV. Maurer Gyula: Nagyobb csatornák földmunkája

<52 Maurer Gyula földet és úgy kanyarodnak oldalt az ürítőhelyre a tológép munkájával kapcsolatban a 9. ábrán bemutatott elrendezéshez hasonlóan. A gépek azért nem dolgozhatnak mindig esésvonalban, mert 10—15%-náI meredekebb pályán a munka már veszélyes és a gép egyes csuklóit nagy mértékben igénybe veheti. A munka meggyorsítása érdekében ugyan 1 :2 és 1 : 3 hajlású rézsűket is készítettek már esésvonalban vezetett földnyeséssel (11. kép), helyesebb azonban a csatorna hosszirányában dolgoztatni a gépeket, a kiemelendő mederrészt kb. 100 m hosszú munkaszakaszokra osztva (ll/b és с ábra). Ilyenkor a rézsűfelület az egyes nyesések vastagságának megfelelő apró lépcsőkből alakul ki. Mind a tológéppel, mind a traktorvontatta földnyesőkkel kavicsos talajokban egészen a talajvízig le lehet menni. Finomabb szemcséjű iszapos és mo-anyagban azonban már a talajvízszint fölött 50—80 cm-rel abba kell hagyni a velük végzett munkát, minthogy a lánctalpaknak a gép rezgésével összekötött gyúró munkája következtében a talaj teherbírása csökken és a gépek könnyen elsüllyednek. Gumikerekes, magajáró földnyesők pedig egyáltalán nem használhatók a csatornaépítéseknél, éppen az elsüllyedés veszélye miatt. Agyagtalajok kitermelését — mint már említettem — a legtöbb földmunkagép igen nehezén és kis teljesítménnyel végzi. Ebből a szempontból a földnyesők egészen különleges szerepre hivatottak, minthogy könnyebben tölthetők meg agyagtalajban, mint homokban. A lenyesett, sima

( fényes, csúszós agyaglemezek ugyanis könnyen becsúsznak a nyesőládába, míg a homok laza szemcséinek halmaza csak feltorlódik a nyesőgép vágóéle előtt és ott hömpölyög, hengeredik, túródik előre, de nem jut be egykönnyen a nyesőládába. Ezért agyagtalajok fejtését lehetőleg nyesőgépekkel kell végeztetni, még akkor is, ha mélyebben, esetleg talajvíz alatt fekvő részekről van szó. Különben agyagban alig fakad fel talajvíz és így a szelvényt esetleg fenékig a földnyesőkkel termelhetjük ki. Komoly nehézséggel csak akkor találjuk szemben magunkat, ha vízvezető és agyagos rétegek váltakoznak a csatorna helyén. Ilyenkor ugyanis a vízvezető rétegeken keresztül a talajvíz elborítja a munkahelyet és nem dolgozhatunk tovább a földnyesőkkel. Erőltetett víztelenítés segítségével mégis gazdaságosabb lehet esetleg a földnvesős munka folytatása, mint az agyag fejtésének úszókotrókkal történő erőszakolása, mert az utóbbi a rendkívül kis termelékenység miatt igen költséges szokott lenni. A földnyesőkkel télen-nyáron egyaránt folytathatjuk a földmunkát. Azonban a téli munka többféle nehézséggel jár. Kemény hidegben, ha a talaj mélyen át van fagyva, aránylag könnyű rajta közlekedni, de a gép nem képes a rétegeket felnyesni. Ezért robbantással kell fellazítani, feldarabolni a kitermelendő anyagot. A robbantást sűrűn, 1,0—1,2 m-es hálózatban telepített, mindössze 60—80 cm mély fúrólyukakban végezzük, kis töltetekkel, hogy ne képződjenek nagy rögök. Az előlazított földet azután könnyű kitermelni és elszállítani. Ha a talaj nincs mélyen átfagyva, helyes munkaszervezéssel arról kell gondoskodnunk, hogy a gépekkel azonnal lenyessük és kitermeljük a megfagyni készülő rétegeket. Tehát megszakítás nélküli munkával és a felfogott terület gyakori végignyesésével biztosítjuk, hogy állandóan fagymentes anyagban dolgozhassunk. "Viszont ilyenkor szállítás közben a föld egy része hozzáfagyhat a nyesőláda oldalához, s a hátsó tolóajtót mind nehezebben tudjuk előrehuzatni. Gravitációs ürítésű nyesőknél ez a nehézség nem akadályozza a munkát. Földnyesőkkel legkevésbbé a hosszabb kemény hideget követő tavaszi olvadás idején lehet boldogulni, mert a még fagyott alsó talajrétegek fölött már felolvadó, sáros agyagban a gépek megcsúsznak, besüllyednek. Ha nem volt mélyen átfagyva a talaj, sokkal kedvezőbb a helyzet. Ilyenkor arra kell törekednie a helyes