Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)
2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra
582 Illés György most épül. Elkészült már a karsztosodott dolomitból (3. kép) vető mentén fakadó 14 C°, ill. 19 C° hőfokú források foglalása, és folyik a 300 mm Q-jü nyomócső fektetése Csór és Székesfehérvár között. Később még egy 450 mm (S!-jű fővezeték is épül, és a nagy távolság miatt sor kerül a tározótér megnövelésére is, különös tekintettel a biztonsági igényekre. 7. Nagyvárosaink közül többnek a vízművét kellett a nagyobb kultúrigények, vagy az ipar fejlesztése következtében előálló lakósszámnövekedés miatt bővítenünk, így pl. Debreceßbea. a" meglévő vízmű részére mélyfúrású kutakra alapított új víztermelő telepet kellett építeni, amely az egységes hálózatot táplálja. A 150—180 m mélységű fúrott kutak vize vasas, és ezért most vastalanító berendezés is készül. A növekvő igények fedezésére a várostól keletre további víztermelő telep létesítésére lesz szükség, és esetleg egy ipari csatornára, amely a keleti öntözőfőcsatorna vizének egy részét szállítaná Debrecenbe az ipari üzemek ellátására. Nehéz lenne egy ilyen rövid tanulmányban részletesen ismertetni valamennyi alkotásunkat. Az elmondottakon kívül nagyon sok vízvezeték épült vagy bővült, különösen sok az ipar vízellátásának biztosítására. Ezeknek egy-egy kiragadott részletét mutatjuk be a 6—12. képen. Említésre méltók azok a törekvések, amelyek az elmúlt években a nagyobb átmérőjű nyomócső-kérdés megoldására irányultak. 1952-ben hazánkban is megindultak a vasbetoncsö-gyártási kísérletek a Hunziker-rendszerű pergetéses eljárással, továbbá a vibrálással való csőgyártás. A kísérletek még nem hozták meg a kívánt eredményt, de az ésszerű fejlődés alapjait leraktuk. A nagyarányú csőfektetési munkák gazdaságosabbá tételére a nyomócsőárok elkészítése sok helyen már árokásógéppel történt. Különösen nyílt terepen, távolsági vezetékek építésénél mutatkozott hasznosnak a gép alkalmazása. A 4. képen bemutatott árokásógéppel 90 cm és 125 cm szélességű árok készíthető. c) Közkút-épitések Nemcsak a városok ellátottsága fejlődött, hanem a községekről is történt gondoskodás elfogadható vizű ásott vagy fúrott közkutak építésével. Az említett felmérési adatok birtokában megfelelő tervszerűséggel lehetett az igényeket megállapítani és a hiteleket felosztani. Elsősorban a rosszul ellátott településeken épültek újabb kutak, hiszen az ország sok megyéjében rendkívül elmaradott volt a falvak vízellátása. Zala, Somogy és Vas megyében az ellátottság 10% körül mozgott. Különösen ezeken a helyeken volt rendkívül sok teendő. 1 A kutak állapota elhanyagolt, évtizedeken keresztül nem történt gondoskodás felújításukról, karbantartásukról, és ezeknek a munkáknak a rendszeres megszervezéséről. Az elmúlt években összesen mintegy 900 fúrott és 200 ásott közkút épült a falu vízellátásának megjavítására. Érdekesek voltak azok a helyi igények, amelyek a kútépítésekkel kapcsolatosan felmerültek. A lakosság általában a felszálló vizű kutakhoz ragaszkodott. Nehéz volt megmagyarázni azt, hogy kívánságuk csak bizonyos esetekben teljesíthető ott, ahol a hidrogeológiai adottságok erre lehetőséget nyújtanak. Sok esetben a nagy mélységű kúlban látják a falu dolgozói az egészséges vízellátás zálogát. A vízgazdálkodási és a népgazdasági érdekek természetesen mást kívántak. A törekvés, különösen az utóbbi időben az, hogy az első védett vízadó rétegeket nyissuk meg, amelyek megfelelő minőségű és mennyiségű vizet adnak. 1 Közkutakkal megfelelően ellátottnak nevezzük azt a települést, ahol minden háztól legfeljebb 250 m távolságban jó vizet adó, az előírásoknak megfelelő felépítményű kút áll a lakosság rendelkezésére.
