Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

A dunai hajóút és Magyarország 5 4'» (A kiszámított elméleti uszálykihasználási lehetőségeket a táblázat megfelelő rovatai tartalmazzák.) A táblázat adataiból megállapítható, hogy a Rajka—Gönyü közötti dnnaszakaszon az 1000 tonnás uszályt egy naptári éven belül teherbírásának elméletileg is csak átlag 82,4%-áig, a gázlós időszakban pedig csupán 70,1%-áig lehet kihasználni. A kedvezőtlen 1947-es esztendőben azonban az elméleti uszálykihasználási lehetőség csupán 58,4, az év gázlós időszakában pedig mindössze 57,7% volt. Kihasználási lehetőség a teherbírás Z-ában 10. ábra. 1000 tonna teherbírású uszály kihasználási lehetősége a teljes teherbírás százalékában a hajóút mélységének függvényében Fig. 10. Exploitation du chaland de 1000 tons en pour cent de la capacité totale en fonction du mouillage (dm) Ha az elméletileg lehetséges uszálykihasználási százalékot a teljes kihasználásnak megfelelő 100%-ból levonjuk, megkapjuk az elméleti uszálykihasználási veszteséget. Táblázatunk szerint az elméleti uszálykihasználási veszteség a vizsgált években 41,6—6,3% között változott, átlagos értéke 17,6% volt. Elemezzük most ezt a veszteséget. Jelentős mindenekelőtt a hajózás jég miatti kényszerszünete. Mivel a jeges időszakban a hajópark kihasználása zérus, a jég miatti elméleti kihasználási veszteségszázalék nem egyéb, mint a jeges napok számának az év napjainak százalékában kifejezett értéke. Az 1946—1953-as időszakban a jég miatti elméleti uszálykihasználási veszteség a Rajka—Gönyü közötti dunaszakaszon 20,8% (1947) és 0% (19-51) között változott. Átlagos értéke 6,0% volt. A továbbiakban kiszámítottuk a kedvezőtlen vízállásviszonyoknak tulajdonítható veszteségeket is, annak feltételezésével, hogy a hajózási kisvíznél a hajóút mélysége 25 dm, és ez a mélység a víz apadásával azonos mértékben csökken. A fenti szakaszon a kisvíz miatti elméleti uszálykihasználási veszteség a vizsgált időszakban - táblázatunk szerint - 5,7% (1947) és 0% (1946, 1950 és 1952) közölt változott, középértéke 1,4% volt. Végül a gázlók (vagyis a meder állapota) miatt fellépő veszteséget úgy kaphatjuk meg, hogy az összes veszteségtől levonjuk a jég és a kisvíz miatti veszteségek összegét. Az 1946—1953 közötti időszakban a Rajka—Gönyü közötti szakaszon az elégtelen mélységű gázlók miatti elméleti uszálykihasználási veszteség 16,3% (1949) 36 Vízügyi Közlemények — 5-9