Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

A dunai hajóút és Magyarország 5 4'» keresztgát köti össze az anyaparttal. A párhuzammű és keresztgátak építéséhez kereken 495 ezer m

3 terméskövet használtak fel. A meder összeszorításával a víz jelentősen felduzzadt, és az esés hosszabb szakaszra oszlott el. à) A párhuzammű közepetáján, a 997,2- 996 fkm-ek között, a mederben sziklapad van. Itt mintegy 1200 m hosszú, 60 m széles, és az orsovai 0-víz alatt 2 m mély csatornát robbantottak. Ez a Szviniea-csatorna. 4. Néhány kilométerrel lejjebb, a 990—988 fkm-ek között, a medren újabb szerpentin sziklapad húzódik keresztül, amelyen a kisvíz nagy (átlag 235—298 cm/km) eséssel bukik le. (A viszonylagos esés egyes helyeken és bizonyos vízállásnál megközelítette a 6°/

0

0-et is.) A nagy esésnek megfelelően a víz sebessége is igen nagy, a vízmélység pedig csekély (kisvíznél 7 dm) volt. Ez a Juc-zuhatag. A szabályozás feladata itt is kettős volt. Növelni kellett a vízmélységet, és csökkenteni a sebességet. A 989—987,7 fkm-ek között 1260 m hosszú, 60 m fenékszélességű, 0-víz alatt 2 m mely csatornát robbantottak, alatta pedig, a 986,9 fkm-ig, egyes sziklákat távolítottak el a mederből. A vízszínesés hosszabb szakaszra való elosztása érdekében a 988,6—985,5 fkm-ek között a jobboldalon 100 ezer m

3 kőanyag felhasználásával 3100 m hosszú párhuzammüvet építettek. 5. Orsován az árukezelés lehetővé tétele érdekében 60 m hosszú lépcsős, és 640 m hosszú függőleges falú rakodót építettek. 6. Orsova és Vaskapu között, a meder legmélyebb részeinek felhasználásával, 60 m széles, mintegy 7 km hosszú mesterséges hajóutat létesítettek. Ennek a hajóidnak a 919,7- 946,5 fkm közötti alsó, 3200 m hosszú szakasza sziklába robbantott 60 m széles, 0-víz alatt 3 m mély csatorna, az ún. Dzsevrin-csatorna. A 948,8—947 fkm-ek között a jobbparton vezetőtöltés épült. 7. A hajózás legnagyobb akadálya гг Vaskapu-zuhatag volt. A Dunának ezen a szakaszán a balpart felől kiinduló, és a medren ferde irányban átvonuló, júramészkőból és kristályos palából álló sziklavonulat zárta el a hajózás útját. (A Prigrada, a Plocsa és a Reese.) A sziklacsúcsok helyenként a kisvíz fölé 3 m-re is felnyúltak és rajtuk a víz nagy eséssel bukott keresztül. A vízszín esése kisvíznél rövid szakaszon 417 cm/km, sebessége pedig 5 m/s-nál is nagyobb volt. Ezen a helyen is növelni kellett tehát a mélységet és csökkenteni az esést. Ennek megfelelően a 944,2—943,1 fkm-ek között a jobbpart mellett kereken 2100 m hosszú, 73 m fenékszélességű és az orsovai 0-víz alatt 3 m mély csatornát robbantottak a sziklába. A csatorna mindkét oldalán árvízszint fölé érő vezetőtöltéseket építettek kőből. A baloldali, Duna-felőli vezértöltésnek olyan vonalozást adtak, hogy kisvízállásnál a vízhozamnak, Hoszpotzky szerint, mintegy 40%-a a mesterséges csatornában folyik le. Ez a Vaskapu-csatorna. 8. A Vaskapu-csatornát elhagyva a 944,2 - 943,1 fkm-ek között találjuk a Kisvaskapu-csatornát. Ezen a helyen 1100 m hosszú, 60 m fenékszélességű, 0-víz alatt 3 m mély mesterséges csatornát kellett a mederben lévő sziklapadban létesíteni. A fentebb röviden ismertetett munkálatokon kívül a szakaszon még sok helyen robbantották ki és távolították el a sziklákat. Az 1890— 1898 között végrehajtott al-dunai szabályozási munkálatok olyan nagyszabásúak voltak, amelyekhez hasonlót addig folyamszabályozók nem hajtottak végre. A munkálatok arányainak jellemzéseképpen megemlítjük, hogy több mint 657 ezer tömör m

3 sziklát robbantottak fel és távolítottak el a mederből, a szorítóművekbe keréken S69 ezer m

3 kőanyagot építettek be, több mint 66 ezer m

2 kőburkolatot és több mint 320 ezer m

3 feltöltést létesítettek. A Vaskapu-csatornában a szabályozás után is igen nagy maradt a vízsebesség, ezért a vontatás megkönnyítésére 1898-ban megépítették a „VASKAPU" kapaszkodó kötélhajót. (Az általános tájékozódás miatt meg kell említeni, hogy a Vaskapu kötélhajó ez idő szerint magasabb vízállásoknál a (írében szorulatban teljesít szolgálatot, magában a Vaskapu-csatornában a jobbparton haladó mozdony végzi a kisegítő vontatást.)