Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)
2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra
508 Binnyei István 15. ábra. A műréti szivattyútelep kiegészítésének általános elrendezése. (Q = 0,3 m 3/s> Fig. 15. Dual-purpose (drainage and irrigation) pumping plant, centrifugal pumps. (Q = 0,3 m 3/sec) Adapted to regular irrigation work by floating intake 2. A lúdvári szivattyútelep A lúdvári szivattyútelepet, amely a Hódmezővásárhely nyugati határában fekvő, kereken 25 000 kat. holdnyi területből 14 000 kat. hold egyidejű öntözését teszi lehetővé, 1947. május 15-én helyezték üzembe (5—6. kép). Ezen a határrészen a hódmezővásárhelyi gazdák a volt Ármentesítő Társulat belvízcsatornáiban visszatartott vízzel már hosszú idő óta öntöztek. Ez a víz azonban nem tette lehetővé a biztonságos öntözést, ezért az 1937. évi XX. tc. — az öntözési törvény— olyan szivattyútelep megépítését rendelte el, amely a nyári időszakban a belvízcsatornáknak élővízzel való elátását biztosítani tudja. Az 1940—41. évi katasztrofális belvízkárokon okulva, a szivattyútelepet, az eredeti tervektől eltérően, az öntözővíz szolgáltatásán kívül belvízmentesítésre is alkalmas módon, vagyis kétirányban működtethető szivattyútelepként tervezték, ill. építették meg (16. ábra). 1 A szivattyútelepen két, függőleges tengelyű, elektromotorral közvetlenül hajtott, egyenként 2 m 3/s teljesítőképességű propellerszivattyú van, amelyeknek az öntözési üzemmel kapcsolatos leggyakoribb emelőmagassága 4,7 m (5. kép). Az öntözési üzem maximális emelőmagassága 5,7 m. Belvízátemelésnél a maximális emelőmagasság 8,2 m és ebben az esetben a szivattyúk együttes teljesítménye sorbakapcsolásuk után is csak 2 m 3/s. Az alábbiakban röviden ismertetem a szivattyútelep gépészeti berendezését és a mélyépítmények szerkezeti kialakítását, illetve a fentemlített cikkekben még nem ismertetett építési munkákat. A szivattyútelep két irányban működtethető és a 17. ábrán feltüntetett üzemi változatok szerint négyféle művelet elvégzésére alkalmas. 1 Lásd az Országos Öntözésügyi Hivatal 1946—47. évi jelentéseit, valamint a szerzőnek az Öntözésügyi Közlemények 1941. évi 2. számában megjelent cikkét.