Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

Szivattyútelepek tervezésének fejlődése 505 6. A csárpahegyi szivattyútelep A következőkben a hódmezővásárhelyi öntözőrendszer egyik vízkivételénél alkalmazott olyan megoldást mutatok be, amelynél nincs épület a szivattyú fölött, hanem csak szívóakna készült az öntözővizet szállító, mélyvezetésű lecsapolócsatorna és a magasvezetésű öntözőcsatorna között. Ez a vízkivételi mű a csárpahegyi szivattyútelep, amelynek rendeltetése azonos a beselaposi szivattyútelepével (13. ábra). Itt a szivattyút nem építették be véglegesen, ezért az öntözési idény végén az egész gépberendezést, a szivattyút és a motort, el kell szállítani. 13. ábra. A csárpahegyi szivattyúállás általános elrendezése. (Q = 0,5 m

3/s) Fig. 13. Booster pumping plant ; portable engine driven portable pump, no building. (Q = 0,5 m

3/sec) Maga a szivattyútelep egyetlen szívóakna, amely rendkívül egyszerű, mert csömöszölt - vasalásnélküli - beton oldalfalai vannak és csupán a födémlemezben van némi vas. Csak jellemzésként említem meg, hogy az egész szivattyúaknába összesen 56 kg vasbetét van beépítve. III. KÉT IRÁN Y BAN MŰKÖDTETHETŐ SZIVATTYÚTELEPEK Az előzőkben bemutattam a belvízátemelő- és az öntözőszivattyútelepek jellegzetes elrendezéseit. Ezeknél a telep rendeltetése az egyirányú vízszállítás volt. Ebben a fejezetben olyan elrendezésű telepekről lesz szó, amelyeket nemcsak egy, hanem két, esetleg több irányban is lehet működtetni aszerint, hogy milyen célra használják fel az átt

melt vizet. A mezőgazdaság fokozatos fejlődése ugyanis szükségessé tette, hogy ugyanazzal a gépiberendezéssel lehetővé váljék nemcsak a káros vizek eltávolítása, hanem a száraz hónapokban az öntözővíz felemelése is. Arra is találunk majd példát, hogy a telephez csatlakozó csatornahálózat megfelelő kialakításával ugyanaz a szivattyúberendezés az öntözésen és lecsapoláson kívül még egyéb célra, pl. tároló töltésére is használható.