Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

496 Binnyei István Ezek a kisebb, 0,2—1,5 m

3/s átemelőképességű szivattyútelepek rendesen kis vízszintingadozású vízfolyásokban, csatornákban épültek. Lényegükben egy szívóaknából állanak. A szivattyúkat az öntözési idény végén legtöbbször a motorokkal együtt leszerelik és téli időre raktárban helyezik el. Van arra is eset, hogy a szivattyúk és motorok védelmére épületet emelnek, sőt van olyan megoldás is, ahol a szivattyúk állandóan az aknákban vannak és csupán a hajtómotort (rendesen traktort) kell kiszállítani az öntözési idény elején. Az öntözés térhódítása még sok megoldást fog kitermelni. De itt is hangsúlyoznom kell, hogy az öntöző-szivattyútelepek fejlődése is döntő mértékben a szivattyúk és motorok fejlődésétől függ, amint a belvízátemelő telepeknél már láttuk. 1. Az örvényi szivattyútelep Az 1937. évi XX. törvénycikk alapján, az öntözéses gazdálkodás bevezetését célzó építmények sorában, 1937 októberében kezdték el a tiszafüredi öntözőrendszer vízellátásának biztosítására a 6 m

3/s átemelőképességű örvényi szivattyútelep építését (6. ábra). A szívóakna a Tisza medrében épült. Innen indul ki a három, 1200 mm belső átmérőjű, hegesztett vaslemez szívócső. A víznek az aknába való beömlését a víz6. ábra. Az örvényi szivattyútelep általános elrendezése. (Q = 3 • 2,0 = 6 m

3/s) Fig. 6. Irrigation plant, electric-driven propeller pumps. (Q = 3 • 2 = 6 m

3/sec) Separate suction shaft ; propeller pumps in elevated position (danger of cavitation

)