Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)
2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra
476 Pattantyús—Trenka Az úszó csappantyú kiküszöbölését, illetve átalakítását meglevő szivattyútelepeink egy részén ma is végre lehetne hajtani. Egy három gépegységes öntözőtelepen a három csappantyú (a fenti példa adataival számítva) 3 • 7,8 = 23,4 kW teljesítményt emészt, ami — 5 hónapos öntözőidényt számítva — évi 85 000 kWó többletet okoz az energiafogyasztásban. Az átalakítás költségei tehát hamar kifizetődnének ! Vájjon hány csappantyú emészti feleslegesen az energiát az országban ? A magyar szivattyúgyártás jó nevet szerzett magának külföldön. A külföldi megrendelésekhez nem elegendő a minőségi munka, mert a döntő mindig az újat, korszerűbbet, gazdaságosabbat hozó elvi megoldás. Jól rávilágított erre a Seru-i szivattyútelep példája. Jelenleg a ferde elrendezésű szivattyú az az újdonság, amely az exportigénynek megfelelően hazánkban is megszületett. Ezt a lehetőséget belföldi viszonylatban is fel kell használni, új telepek tervezésekor a megoldási változatok közé kell iktatni s lia gazdaságosabb, ilyet kell építeni. 2. SOROZATBAN GYÁRTOTT, KÖZEPES- ÉS KISTELJESÍTMÉNYŰ SZIVATTYÚK a) A szivatlyútípusok fejlődése A közepes- és kisteljesítményű szivattyúk elterjedése is a haj tógép kialakításától függött. Amikor az ipar sorozatban tudta gyártani az olcsó, könnyű, kisteljesítményű belsőégésű motorokat, nem volt többé akadálya a kisebb szivattyúk alkalmazásának. Mire a megfelelő hajtógép rendelkezésére állott, a szivattyúgyártás már aránylag fejlett volt. Az ekkor gyártott turbinaszivattyúk hatásfoka már jobb, mint a nagy telepek régi szivattyúinak hatásfoka, de a korszerű típusok kialakulása csak néhány évtizeddel később kezdődik. A kisebb szivattyútípusokat általában erőgéppel összeépítve gyártják (pl. Hortobágy, Úttörő, Gazdabarát, stb. [9 ]), míg a közepes szivattyúk részben összeépítve, részben szíjtárcsával ellátva készülnek és hajtásukra traktor is alkalmazható. A közepes szivattyúkat átlagosan 30—60 lóerős teljesítményfelvételük jellemzi, szállítómagasságuk 6—12 méter, vízszállításuk 100—500 liter másodpercenként. A közepes teljesítményű öntözőszivattyúk fejlesztésében a MÁVAG járt elől, amely kiváló konstrukciójú és jó hatásfokú szivattyúkkal látta el a magyar mezőgazdaságot (4. kép). Az eredetileg szennyvízszivattyúnak tervezett, szennyezésektől el nem duguló PT 11 szivattyú típusvizsgálatára 1942-ben került sor (4. ábra). A háromlapátos, félaxiális típusú gép hatásfoka eléri a 82%-ot [8 ]. A gép jelleggörbéje lapos, gyakorlatilag egyenes vonal, labilis ág nélkül. A különböző nagyságú és többlépcsős típus, a PT 12, PT21.PT22 is ebből a szivattyúból alakul ki. A másik MÁVAG-konstrukció : a Cs-szivattyú (-5. ábra). Ez gyűjtőteres csavarlapátos félaxiális típus, hatásfoka a 83%-ot is eléri |8]. A gép külön előnye a laposhátú hatásfokgörbe. E szivattyú tehát igen nagy tartományban dolgozik kiváló hatásfokkal. Meg kell azonban állapítani, hogy — bár az ipar igen jó szívattyútipusokat is gyárt — még sok rossz hatásfokú, elavult szivattyú is üzemben van. Ennek kettős oka van : 1. Az öntözés akkor is gazdaságom, bőven kifizetődő a nagyobb terméshozam miatt, lia a szivattyú hatásfoka rossz s a gyorsabb belvízmentesítés ál lal víz alól felszabadított termőterületek terméstöbblet-értéke mellett eltörpül a rossz hatásfok miatt adódó szívattyúzási költségtöbblet.
