Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

Az öntözés fejlődése 445 egyik nagy tározójának, a nagylaposi tározónak az építése és készül a nagyiváni tározó terve is. A tiszalöki öntözőrendszer teljes kiépítése a jelek szerint 1959-re várható. A jövőben fokozni kell a földmunkák gépesítését, továbbá szorgalmazni kell a típus-műtárgyak és az előregyártott műtárgyak készítését. A gépi földmunka egységára még igen magas. Ennél, és a műtárgyépítésnél is a fajlagos költségek csökkentését kell elérnünk. 7. AZ ÖNTÖZÉSI ÜZEM Az öntözések üzemének mai módja az öntözővállalatok 1949-ben történt életrehívása után alakult ki. Kezdetben 5 öntözővállalat működött, majd négyre csökkent a számuk. Ma a Középtiszai Öntöző Vállalat és a Körösvidéki Öntöző Vállalat az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Budapesti Öntözési és TalajjavításiVállalat és a Debreceni Öntözési és Talajjavítási Vállalat a Földművelésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik. Feladatuk igen sokrétű : a fővízkivételi művek üzemelése, az öntözőrendszerek kezelése és fenntartása, a megépített öntözőtelepek vízellátása, a másodlagos üzemelés a termelőszövetkezetek és magánosok részére (az állami gazdaságok a másodlagos üzemelést maguk végzik), öntözés érdekében való gépjavítás saját és idegen gépek számára is. A Földművelésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatok talajjavítási munkák végzésével és agronómiai jellegű tervezéssel is foglalkoznak. Résztvesznek továbbá a vállalatok a szükséghez mérten - az árvízvédelem és belvízvédelem munkáiban is. Az öntözővállalatok üzemi kapacitására vonatkozóan a XXII. táblázat tartalmaz néhány adatot. A vállalatok veszik nyilvántartásba a területükön levő öntözéseket, azokat is, amelyek önállóan üzemelnek. Megkötik a vízszolgáltatási szerződéseket és beszedik a vízdíjat. Az egyes növénykultúrákra megállapított öntözővíznormáknak megfelelő vízdíj nagyságát a XXI

11. táblázat tünteti jel. IIa a termelő az előzetes megállapodásban feltüntetett öntözőtelepein együttesen számítva a megszabottnál több vizet használ fel, a többletért köbméterenként 8 fillért kell fizetnie. Az öntözővállalatok állítják össze az öntözőrendszer vízfelhasználási tervét is. Ahhoz, hogy a vízszétosztás pontosan működjék, a csatornákban folyó vízmennyiségeket mérni kellene. Ezen a téren eddig nagyon csekély előrehaladás történt. A sajfoki öntözőrendszerben elhelyeXXII. tablazat Az öntözövúllalatok öntözéssel kapcsolatos (elvonulásra vonatkozó adatai zett két kisebb vízmérőn kívül több nem igen van üzemben. Megoldatlan ez a kérdés a nagy vízmennyiségeket szétosztó tiszalöki öntözőrendszerben is. A takarékos víz/elhasználás szempontjából alapvetően fontos a vízmérés általános bevezetése. Öntözővállalataink 1955-ben a szivattyúk nyomócsövébe iktatott, mintegy 150 db vízmérő berendezést állítanak üzembe. A vízmérésen kívül másik fontos kérdése az öntözéses üzemnek a munkaerőkérdés. Az öntözéses gazdaság bevezetésével, még nagyüzemnél is, a munkaerőszükséglet másfélszeA sziAz üzembentartott szivattyúk Cv A vállalat neve vattyúállások száma száma vízemelö képessége m'/s 1953 A négy vállalat összesen 507 757 127 Bpesti ö. V 579 G22 37 1954 Debreceni Ö. V Középtiszai Ö. V 98 215 225 627 61,1 75,2 Körösvidéki Ö. V 260 350 50,7 Összesen 1152 1824 224,»