Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

.432 Gábri Mihály tartalmazzák. Kitérnek a szárazgazdálkodásra, a telepítésre, a mezőgazdasági iparra stb. A tanulmányok készítői, mindenkor szoros kapcsolatot tartva az illetékes vízügyi műszaki hivatalokkal, és felhasználva a területre már elkészült műszaki jellegű távlati terveket, a szükséghez mérten kiegészítik és beillesztik őket a mezőgazdaság fejlesztési tervébe. Ilyen komplex terv készült a Hanságra, a Balatoni Nagyberekre, a Kisbalatonra, a Kiskunságra, a Tisza-jobbpartra és a Körös—Tisza—Maros közére. 1954-ben indult meg a Hernádvölgy, a tolnamegyei Sárköz, és a Körösvölgy öntözőrendszerének komplex tervezése. Az öntözéssel foglalkozó újabb könyvek és tanulmányok egész sora mellett 1952-ben jelent meg Trümmer Árpád szerkesztésében „Az öntözés alapelvei" című mű, mely az öntözés mai helyzetét minden részletre kiterjedően, széles alapokon tárgyalja. Űgy érezzük, itt külön meg kell emlékeznünk Trümmer Árpádról, aki sokévtizedes munkásságának tengelyébe hazánk öntözésének kérdését állította, és az öntözési szakemberek egész sorát nevelte és neveli ma is. 1954 tavaszán fejezte be a Vízügyi Tervező Iroda az Országos Vízgazdálkodási Keretterv első vázlatát. A keretterv öntözési része összefoglalja a fejlesztés néhány fontos alapelvét, javaslatot tesz az ország össze öntözhető területeinek és az ehhez szükséges vízmennyiségnek nagyságára, valamint a víz biztosításának módjára. Megállapítja a vízbiztosítás érdekében létesítendő nagy műveket, építési sorrendjüket és megbecsüli a beruházások várható nagyságát. Az öntözőrendszerek tervezésének mai módját az alábbiakban ismertetjük. Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy a rendszer-terv mindig csak azokkal a létesítményekkel foglalkozik, amelyekkel az öntözővíz beszerzése és az öntözendő területhez való vezetése történik. Az öntözésre berendezendő területen az öntözés érdekében végzendő műszaki munkát belső berendezésnek nevezzük. Először a rendszer tanulmányterve készül el. Ez foglalkozik a vízbeszerzés lehetőségével, az éghajlati adottságokkal, körvonalazza a domborzat és talajminőség figyelembevételével a rendszer hozzávetőleges területét, feltárja az altalaj és feltalaj viszonyait a Kreybig-féle talajtani térképek és fúrások alapján, megállapítja a szocialista szektor települési viszonyait és a meglevő, valamint tervezett növénytermelési viszonyokat, továbbá kitér a lecsapolás, belvízrendezés és esetleges tározás kérdéseire, valamint a létesítmény gazdaságosságának vizsgálatára is. A tanulmányterv alapján megvalósítandó rendszernek el kell készíteni a tervfeladatát. Részletes területfelvétel alapján, 1 : 10 000 méretarányú helyszínrajzon készül. Feltünteti az öntöző- és lecsapolócsatornákat, a vízi és szárazföldi közlekedési hálózatot, az erdősávok telepítési helyét stb. A műtárgyakról vázlattervet ad. Az öntözőhálózat csatornáinak vízszállítását agronómiai terv állapítja meg, amely tartalmazza az egyes talajoknak megfelelő típusvetésforgókat. Az egyes növénykultúrák öntözéséhez szükséges vízmennyiséget normák határozzák meg. A rendszer vízszükségletének becslésszerű megállapítására az egész öntözési idényben folyamatosan felj használt elméleti vízmennyiség értékéül az alábbiakat vesszük : c) Öntözőrendszerek tervezése Rizsnél Kertészetnél Szántónál Szakaszos rét- és legelőöntözésnél 0,8-0,9 l/s-hold 0,5-0,6 l/s-hold 0,3-0,4 l/s-hold 0,2-0,25 l/s-hold A kisebb értékek kötöttebb, a nagyobbak áteresztőbb talajra vonatkoznak. A vízszükséglet pontos számítására, a vízszolgáltatási terv (hidromodulus-grafikon) .összeállításához, a XIII. táblázatban megadott értékeket alkalmazzák.