Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

1. szám

36 Pichler János 3. A duzzasztási szint alatti melléköblözetekben a szükséghez mérten közbenső szivattyúkról kell gondoskodni. 4. A duzzasztott vízszint feletti vízgyűjtőterületek vizét külön kell választani a Tiszába való gravitációs bevezetés céljából. 5. Sürgősen meg kell oldani a kiépítetlen öblözetek belvízrendezését. A tiszacsatornázás hatása jelentősen érvényesül : a tiszalöki vízlépcsőnél a Bodrogközben, a felsőszabolcsi öblözetben, a Taktaköz felső részén és a Keleti, valamint a Nyugati öntöző és hajózható főcsatorna által uralt területen ; a liszaburai vízlépcsőnél az örvény-abádi, az érfűi, a mirhó-gyolcsi és a ledencei öblözetben, a délborsodi ártéren és a tervezett öntözőfőcsatornákkal kiszolgált területen ; a harmadik vízlépcsőnél, ha Csongrádnál lesz, a Tisza—Körös-zugban és a Körösök völgyében, ha pedig Szegednél épül, a Hód-tó—kistiszai és nagyfa-porgányi belvízrendszerekben, de különösen a Tisza—Marosszögben és Szeged környékén. A befejezés előtt álló tiszalcki vízlépcsővel kapcsolatos belvízrendezési feladatok a következők : 1. A gravitációs vízlevezetés lehetősége megszűnik a kenézlői, tiszakarádi, törökéri, tiszaberceli, tiszaeszlári és tiszanagyfalusi zsilipnél. Ezeken a helyeken vagy új szivattyútelep, illetve szivattyúállás épül, vagy a meglevő telepet bővítik , 2. A felsőszabolcsi, a törökéri és a felsőtaktai öblözetben vannak olyan, a duzzasztott vízszint alatt fekvő területek, amelyeken közbenső szivattyúzás válik szükségessé. 3. A felsőszabolcsi öblözet felső, 227 km

2 nagyságú része a duzzasztási szintnél magasabban fekszik és így belvize a kanyár-szöveteni újonnan építendő főcsatornával a duzzasztási szint felett gravitációsan vezethető be a Tiszába. 4. A Taktaköz 60 km

2 nagyságú legfelső öblözete még kiépítetlen. Az öblözet felső kétharmada a tiszalöki duzzasztó felett van és így feltehető, hogy a holtmedrekkel átszőtt területen a duzzasztás hatása erősebben érvényesül. Előnyös azonban, hogy az öblözet vize a duzzasztómű alatt vezethető be a Tiszába. A szükséges beruházások költsége mintegy 40 millió forint. A szivattyúkapacitás 25 m

3/s-mal emelkedik. Természetesen mielőbb meg kellene oldani a Bodrogköz és a felsőszabolcsi öblözet teljes vízrendezését is a csapadékosabb periódusban várható károk elhárítása végett. A fenti megállapításokat alátámasztja Juhász Józsefnek a szegedi duzzasztási szint megállapítására vonatkozó tanulmánya, amely szerint a szivárgás hatása a tiszaparttól számított legfeljebb 4 km-re terjed és Mantuano József mindhárom vízlépcsőre vonatkozó tanulmánya, amelyben a belvízátemelőképességnek a duzzasztás miatt szükséges növelését az egész Tiszacsatornázásra vonatkozóan kereken 100 m

3/s-ben jelölte meg. A vízlépcsőkkel kapcsolatban azonban nemcsak a beruházási költségek növekedésére kell számítani, hanem a fenntartási és üzemi költségekére is. Ugyanis a belvízcsatornákban állandóan lesznek fakadó vizek, amelyek elősegítik a vízinövényzet fejlődését. Ennek következtében a csatornákat sűrűbben kell kaszálni, vagyis a csatornák gaztakarítási költsége az érintett csatornaszakaszokon mintegy a kétszeresére emelkedik. Ugyanebből az okból nagyobb mértékű a csatornák feliszapolódása. Az iszapkiemelés m

3-enkénti egységára is emelkedik kb.