Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XIII. Fazekas Károly: A Balaton vízjátékának szabályozása érdekében folytatott hidrológiai vizsgálatok

254 Fazekas Károly 1-i O-pontból kiinduló vonalak azokat az értékeket borítják, amelyeknél nagyobb vízfölösleg a megadott valószínőséggel már nem várható. Az ábrát úgy szerkesztettük, hogy az egyes vízgazdálkodási évek havi vízfölöslegeit folytatólagosan halmoztuk, majd az azonos naptári hónapra számított összegekből gyakoriságszámítással megállapítottuk az év elejétől várható vízfölösleg-összegeknek a megadott százalékos valószínűséggel meghaladott értékeit. Ezek a görbék nem ábrázolják a tényleg előfordult vagy esetleg előforduló vízfölöslegek alakulását. A közölt valószínűségek csak a görbék egyes, a vízgazdálkodási év kezdetétől számított pontjaira vonatkoznak. Az ábrából is látjuk, hogy október, illetve november végéig természetes apadás is lehetséges. Decembertől kezdődően mindig vízfölösleg mutatkozik április végéig. Májusban száraz években már apadás jelentkezhet, de általában az apadás június hóval indul és július hónapban már minden esetben, augusztusban pedig a közepesnél nedvesebb évek kivételével általában folytatódik. Szeptemberben a természetes apadás és áradás esélye közel egyenlő. Az évi vízföiösleg kivételes esetekben negatív is lehel. (A vizsgált időszakbán csak egy esetben : az 1948/49. évben volt 5 cm vízhiány). 20 év közül 19-ben 20 cm-nél több, 18-ban 24 cm-nél, 15-ben 35 cm-nél, 10-ben pedig 60 cm-nél több volt a vízföiösleg. Az 1 m-t meghaladó vízfölösleget csak az évek egynegyedében észlelték, az előfordult maximum 140 cm volt (1915/16-ban). 2. A KÜLÖNFÉLE VALÓSZÍNŰSÉGGEL LEHETSÉGES VÍZERESZTÉSEK Ily módon képet alkotva a várható vízfölöslegekről és a fölöslegek évi alakulásáról, megkereshetjük a különféle valószínűséggel lehetséges vizeresztéseket is. Avégből, hogy a vízeresztés részleteit kidolgozhassuk és az egyes hónapokban kívánatos vízálláshatárokat figyelembe vehessük, nemkülönben, hogy az évközben esetleg előforduló előnyös vízállásalakulást kihasználhassuk, illetve a be nem vált számításunkat módosíthassuk, a 3. ábrában feldolgozott elgondolás fordítottjára, vagyis a vízgazdálkodási év végétől visszafelé számított havi vízfölöslegösszegekre van szükségünk. Ezek megadják az egyes hónapok és az év vége között előfordult vízfölöslegváltozások gyakoriságát és így valószínűségét. Számításaink eredményét a 4. ábrán tüntettük fel. Erre az ábrára is érvényes az, amit a 3. ábráról mondtunk, vagyis a feltüntetett valószínűségek nem vonatkoztathatók egyes kiragadott közbenső hónapok közötti időszakokra. 2. ábra. Több vízgazdálkodási év vízfölöslegátlagának százalékos gyakorisága Abb. 2. Prozentuelle Häufigkeit der durchschnittlichen Wasserüberschüsse 1 bis 8 einander folgender Jahre