Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XIII. Fazekas Károly: A Balaton vízjátékának szabályozása érdekében folytatott hidrológiai vizsgálatok

A BALATON VlZJÁTÉKÁNAK SZABÁLYOZÁSA ÉRDEKÉBEN FOLYTATOTT HIDROLÓGIAI VIZSGÁLATOK írta : FAZEKAS KÁROLY ETO. 551.481:627.175 Л Balaton a Sió Siófok feletti vízgyűjtőterületének természetes víztároló medencéje. A felszíni vízgyűjtőterület 5775 km

2, ebből a Balaton felszíne maga kereken 600 km

2, tehát az egész vízgyűjtő kereken 1/10-e tófelület. A felszíni vízgyűjtőterületet valamivel megnöveli az ezidő szerint pontosan még nem ismert karsztvízgyűjtő-terület. Az időjárási tényezők hatására mind a vízgyűjtőterületről lefolyó csapadékhányad (fajlagos lefolyás), mind pedig a sekélyvizű, a léghőfok változásait igen gyorsan követő tó felületi párolgása nagymértékben ingadozik. A Balaton, mint víztároló, a még nem csatornázott Siót általában csak takarékos vízeresztéssel tudja az időnkénti hajózáshoz szükséges vízzel ellátni. Ezt a vízeresztést a tóparti településeknek, közműveiknek, a mezőgazdaságnak, nádtermelésnek, halászatnak, hajózásnak, üdültetésnek, vízisportnak a tó vízszínéhez, illetve vízszínváltozásaihoz fűződő igényeivel össze kell egyeztetni. Ez a sokféle és gyakran egymásnak ellentmondó igény természetesen csak kompromisszumos megoldáshoz vezethet. Már a múlt században volt előírt évi ,,szabályszerű tartalékvízállás menet", 1940 óta pedig a 7. ábrán vízszintesen csíkozott, 1 jelzésű sáv vízálláshatárai az irányadók, ahol az ábra 0-vízszíne a siófoki vízmérce +55 cm-es vízállásának felel meg. Sem az 1940 előtti, sem az azóta érvényes előírást nem lehetett a gyakorlatban betartani. Ezért a vízeresztés rendjét újabb felülvizsgálatnak kellett alávetni. 1. A VÍZFÖLÖSLEGEKRE VONATKOZÓ VIZSGÁLATOK A Balaton vízháztartását az időszakonként kimutatható víijölösleg jellemzi. Vízfölöslegen azt az elméleti víztömegnövekedést értjük, amely a tóban bizonyos idő alatt bekövetkezett volna, ha közben a Sión nem eresztettek volna le vizet. Ezt a vízfölösleget a 600 km

2 tófelületen összegyiilemlett vízréteg magasságával mérjük és ilyen tóvízállásváltozással fejezzük ki a Sión lebocsátott vízmennyiséget is. A tófelületet, változó vízállásoknál is, egyformán 600 km

2-nek vesszük, egyrészt, mert a pontos változása ismeretlen, másrészt, mert a változások mértéke nem éri el a hidrológiai számílásoknál szokásos, elfogadható hibahatárt. Számításainkban a célszerű időegység a naptári hónap, egyformán 30 nappal. A vízfölöslegek számbavételét Hock Károly 1900-tól 1943-ig terjedő táblázatának

1 felhasználásával 1952-ig kiterjesztettük (I. táblázat). 1 Vízügyi Közlemények 1948/4. szám, 370. old.