Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - IX. Ubell Károly: Beszámoló a "Komlósi Imre" talajvízkísérleti telepen végzett kutatómunkáról

BESZÁMOLÓ A „KOMLÓSI IMRE" TALAJVIZKÍSÉRLETI TELEPEN VÉGZETT KUTATÓMUNKÁRÓL írta : UBELL KÁROLY ETO. 551.491.5 A Duna—Tisza csatorna tervezésével kapcsolatosan szükségessé vált annak a tanulmányozása, hogy a létesítendő mély bevágás milyen mértékben bontja meg a környezet talajvízháztartási egyensúlyát. A fontos kérdés tisztázására 1944-ben a Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Főosztálya kísérleti telep létesítését határozta el, melynek munkálatait néhai dr. Komlósi Imre mérnök indította el. A tervbevett kísérletek közül legfontosabb a kísérleti talajvízszintsüllyesztés lett volna. Dr. Komlósi Imre tervei szerint ezzel a kísérlettel kívánták meghatározni, hogy milyen hatással lesz a mély bevágás a talajvíz kialakulására, és a szivattyúzással előidézett szivárgási sebességekből kívántak következtetni a csatorna talajvízből származó vízpótlására, illetve vízveszteségeire. A kísérleti tele]) a tervezett csatorna gerinctartályának helyén létesült. A szivattyúzást úgy tervezték, hogy a leszívás a közbeeső rétegek szivárgási tényezőjének meghatározására is alkalmas legyen, s ennek megfelelően fokozatos lépcsőkben kívánták megközelíteni a legnagyobb leszívást, egészen a csatornafenék mélységéig. A legnagyobb leszívás az akkori 125 m A. f. átlagos talajvízállásnak megfelelően 8 m lett volna, s a csatorna tervezett vízszínének megfelelő magasságban hosszabb ideig tartó szivattyúzást szándékoztak beiktatni. A .kísérlet végrehajtására 14 m mély és 40 cm belső átmérőjű vízkivételi kutat és tengelykereszt mentén négy irányban, a vízkivételi kút középpontjától számított 500 m távolságig, eternit-csőből készült lalajvízszintmegjigyelö kutakat helyeztek el. A kísérlettel kapcsolatban a talajvízállásváltozás törvényszerűségeinek kiderítése, valamint a nyílt vízfelületek párolgásának meghatározása céljából egyéb berendezéssel is felszerelték a telepet. Ezenkívül meteorológiai állomást szereltek fel a telepen, a talajvízállás változásait 115 nyílt kutatógödörben és 40 talajvizmegfigyelö csőkútban mérték, a talaj párolgásának meghatározására pedig 4 cm belső átmérőjű üveghengerből készült liziméterrel kísérleteztek. A tele]) tervezője és irányítója, dr. Komlósi Imre, 1944-ben bombatámadás áldozata lett. A háborús események következtében a műszerberendezés teljes egészében, és a beépített kutaknak egy része is elpusztult. A tervezett kísérleteket végrehajtani nem tudták, a megkezdett mérések és részleteredmények, valamint a részletes tervezés adatai is csak néhány feljegyzésben maradtak meg. 1949-ben az Országos Vízgazdálkodási Hivatal Vízrajzi Osztálya elhatározta,"* hogy a telepet helyreállítja, ellátja mindazon berendezésekkel és műszerekkel, amelyek dr. Komlósi Imre elképzelésében szerepeltek és az általa tervezett kísérletek végrehajtásához szükségesek, de ezeken túlmenően olyan kísérleti telep felépítését tervezték, amely alkalmas a talaj vízszínalakulás törvényszerűségeinek kutatására. 14 Vízügyi közlemények 1954. — 2. — 8-6