Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - VII. Ubell Károly: A víztartó rétegek vízadóképességének meghatározására szolgáló módszerek összehasonlítása

Víztartó rétegek vízadóképességének meghatározása 1 91 A szimbolikusan W(f,f)-val jelölt exponenciális integrál értékét и különböző értékeinél az egyensúlyhiányképlet gyakorlati alkalmazására szerkesztett táblázatokból olvashatjuk ki. Ismert talajvízszintsüllyedés esetén а к szivárgási tényező számítható : 0 — ill. к — ® km - ? W(u) 4jt S 4ir ms W(u) és a tárolási tényező с л

k

m 5 = (5a) (6«) 4. ábra. Az и és W(u) értékek összefüggését kifejező típusgörbe A két ismeretlen (k és S), valamint a W(u) és и kapcsolatát kifejező exponenciális integrál lehetetlenné teszi a pontos analitikai megoldást. Bizonyos időpontban meghatározott egyetlen talajvízszintsüllyedésérték alapján az egyensúlyhiány-módszer nem alkalmazható. A gyakorlatban végrehajtott próbaszivattyú- ——-u zásoknál a megszívott vízvezető réteg ismeretlen szivárgási és tárolási tényezőjét kell meghatároznunk. Ha az ismertetett egyensúlyhiány-képlet segítségével kívánjuk a két ismeretlen tényező értékét meghatározni, állandó vízmennyiség szivattyúzása mellett a kút tengelyétől bizonyos r távolságban elhelyezett észlelőkútban a szivatytyúzás megindulása után különböző t időpontokban kell mérnünk a vízszintsüllyedést. A mérési adatokból meghatározhatók az összetartozó r

2//, s értékpárok. Derékszögű koordinátarendszerben ábrázolva log r

2/í függvényében a log s értékeket, a pontok a görbe mentén helyezkednek el. (A rajzot célszerűségi okokból átlátszó (pausz) papiroson készítjük el.) Most ugyanolyan mértékű koordinátarendszerben, mint amilyenben a log r

2/í és Jog s összetartozó értékpárokat ábrázoltuk, az összetartozó log и és log W(u) értékek segítségével meg kell rajzolni az úgynevezett ,,típusgörbét" (4. ábra). A két görbe koordinátatengelyeit párhuzamosan tartva az r

2//, s észlelési adatokat tartalmazó rajzot addig kell tologatni a típusgörbe felett, amíg a pontok a típusgörbe valamely szakaszával fedésbe nem kerülnek. Ezzel az eljárással megkereshető egy olyan szakasz, amelyen belül az összes pontok összetartozó r

2//, s, W(u) és и értékcsoportokat határoznak meg. Ezen a görbeszakaszon belül bármely pont adatait meghatározva, a levezetett egyenletek segítségével egyértelműen kaphatjuk meg a keresett ismeretleneket. (Theis-féle grafikus szuperponáló módszer.) [3] (5. ábra.) Az egyensúlyhiány-módszer alkalmazásának az az előnye* hogy nem egyetlen időpont adatait használjuk fel a szivárgási tényező meghatározásához, hanem, ha figyelemmel kísérjük a vízszintsüllyedés folyamatát a próbaszivattyúzásnál, sok adatot gyűjthetünk а к tényező megbízható meghatározásához. Ehhez elvileg.csak egy megfigyelőkút észlelési adataira van szükség. Ha a szivattyúzás megindulásától kezdve gyakori vízszintméréseket végzünk, az r

2// — s görbe megszerkesztéséhez sok pontot kapunk, amelyeknek segítségével megbízható módon meghatározható a