Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - VII. Ubell Károly: A víztartó rétegek vízadóképességének meghatározására szolgáló módszerek összehasonlítása

192 Ubell Károly A 2. ábrán feltüntettük az 1. ábrán bemutatott négy leszívási görbe segítségével kiszámított összetartozó A és В értékpárokat. A pontokat összesen 5 észlelőkút adatainak segítségével határoztuk meg. Az észlelőkutak a szivattyúzott kút - « 2. ábra. Az egyensúly beálltának és a Thiem-képlet érvényességi határainak megállapítása az észlelési adatok alapján tengelyétől 2,5, 5, 10, 15 és 35 m távolságban voltak. Ezzel a módszerrel a következő eredményeket kaptuk : Megállapítottuk, hogy a kísérleti telepünk futóhomok víztartó rétegében végrehajtott próbaszivattyúzásnál az egyes szivattyúzási fázisokon belül a szivattyúzott kúttól különböző távolságban а к tényezők értékében kisebb eltérések mutatkoznak. Ezek az eltérések azonban kiegyenlítődtek és a Thiem-féle képlet állandó к tényezőt adott abban az esetben, ha csak azoknak az észlelőkutaknak az adatait vettük figyelembe, amelyeknél az egyensúly már beállott. Az 1., 2. és 3. sz. szivattyúzásnál a .kúthoz közel — 2,5 m távolságra — elhelyezett észlelőkutat is bevonhattuk a számításba. A 4. sz. szivattyúzásnál a nagyobb génybevétel miatt a szivattyúzott kútban Sorszám Q l/s A szivattyúzás ideje perc Az egyensúlyi helyzet beállásának távolsága m A kiegyenlítő egyenessel meghatározott к tényező 10a cm/s 1 0,182 430 10 8,76 2 0,288 1 300 15 9,40 3 0,381 11 400 15 9,14 4 0,506 19 800 35 9,96 10,4