Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - V. Szilágyi József: Az Átalér és a Váli-víz rendkívüli árvize 1953. jún. 9-én

Az Átal-ér és a Váli-víz árvize 175 A kiszámított maximális vízhozamértékek egyes szelvényekben az alábbiak : Átalér a 0+00 szelvényben lévő közúti hídnál 70,6 m

3/s a 4+00 szelvényben (elmosott vasúti híd) 163,7 ,, a 4+450 völgyszelvényben 154,5 ,, Környei-patak a közúti hídnál 16,8 ,, Váli-víz, Alcsút-Felcsút vasútállomásnál 81,0 ,, Baracskánál, a 7. sz. főútvonal hídjánál 65,0 ,," A felsorolt vízhozamértékek csak az egyes szelvényekre jellemzőek, de az árvíz lefolyásáról nem adnak átfogó képet, mert a tavak tározása, illetve a töltések és hidak átszakadása, a felgyülemlett víznek hirtelen kizúdulása minden szakaszon más módon és más időben történt. Ezért az általános helyzetet csak az Átalérnek a tatai Nagytó alatti szelvényére és a Váli-víznek a baracskai közúti híd szelvényére vonatkozó adatok alapján vizsgálhatjuk meg. Az Átalér völgyében lefolyt vízmennyiség meghatározására a következő adatok álltak rendelkezésünkre. Ismertük a Nagy tó területét, továbbá a kezdeti és a maximális vízállást és a leapadás idejét. A zsi ip pusztulása idán a mederben 25 m

3/s vízmennyiség folyt le (számított érték). 18-án vízhozammérést végeztünk a tó alatti szelvényben ; ez 9,1 m

3/s értéket adott. A lefolyt teljes vízmennyiség kiszámítható, ha feltételezzük, hogy a tó leapadása egyenletes vízhozamváltozással történt. Ezzel a megközelítéssel végzett számításunk 13,2 • 10

e m

3 értéket adott. A csapadéktérkép esővonalai alapján számítolt lehullott eső mennyisége az 534 km

2-nyi vízgyűjtőterületre 32,7 • 10

e m

8. így a csapadék lefolyt hányada 40%-nak adódik. A Váli-vízre vonatkozóan sikerült a baracskai szelvényben a lefolyás időbeni alakulását és a lefolyt vízmennyiségek értékét megállapítanunk. A Baracskán áthaladó 7. sz. főútvonal átereszén lévő vízmércére vonatkoztatott vízhozamidősorból, — amelyet részben a mérce észlelési adataiból és a mérceszelvényben végzett vízhozammérésekből, részben pedig a helyszínen bemért árvíznyomok alapján végzett számítások eredményeiből állapítottunk meg, — az árvíz teljes lefolyt mennyisége kereken 10 • 10' m

3-re adódik. A baracskai szelvényhez tartozó vízgyűjtőterületre lehul'ott csapadék mennyisége 27 • 10

6 m

3. A két adat összevetése alapján a csapadék lefolyt hányada 37%. Az egymástól függetlenül számított lefolyási hányadok egybevágó értéke igen megnyugtató és egyben érthető is. A két vízgyűjtőterület szomszédos, a geológiai felépítés, a növénytakaró, az árvizet megelőző csapadékok által előidézett talajelőkészítés és az árvizet előidéző eső leljesen azonos mindkét területen. A most tárgyalt felvételi munkánk első kísérlet volt az árvíznyomokból való maximális vízhozamértékek megállapítására, illetőleg az ebből számítható fajlagosárvízi hozam meghatározására. A vizsgált vízfolyások a helyi adottságok következtében erre nem alkalmasak, mert a tározóként működő tavak, továbbá a völgyeken áthaladó kereszttöltések tározása, duzzasztása, majd az átszakadásuk után hirtelen nagy tömegeket lezúdító hatása zavarttá teszi a lefolyást és nem alakulhat ki az árhullám levonulásának tiszta képe. Mindkét vízfolyásnál mód nyílt azonban arra, l ogy külön vizsgáljuk a felső szakaszhoz tartozó területeket. Itt találtunk olyan szelvényeket, amelyek feltehetőleg természetes lefolyást tükröznek. A Váli-víz völgyében az Alcsut-Felcsut vasútállomásnál lévő szelvényre, az Átalér völgyében pedig a környei tó feletti híd-szelvényre, illetőleg ezekhez a szelvényekhez tartozó vízgyűjtőterületre az alábbi fajlagos tetőző vízhozamériékeket kaptuk : Vízgyűjtő Tetőzőhozam Felcsút 43,2 km

2 81 m

3/s Környe 155,0 km

2 66,7 m

3/s Fajlagos árvízhozam q = 1900 l/s -km

2 q = 430 l/s • km

2