Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - V. Szilágyi József: Az Átalér és a Váli-víz rendkívüli árvize 1953. jún. 9-én

Az Átal-ér és a Váli-víz árvize 173 16,30 óra körül indult meg és 23 óráig két részben esett. Felcsút községnél 23,30 óra körül, Yál községnél 10-én 6,00 óra körül, Baracskán pedig 11 óra körül tetőzött az árhullám. A TETŐZŐ VÍZHOZAM MEGÁLLAPÍTÁSA A vízfolyások vízhozamának különböző időbeni megállapítása általánosságban a „vízállás-vízhozam" közötti kapcsolaton alapszik. Igen nçhéz feladat elé kerülünk azonban az árvizek idején fellépő rendkívüli vízmagasságok esetében. A nagy árvizek ritkán fordulnak elő, a kisebb vízfolyásokon hirtelen támadnak és nagyon rövid ideig tartanak. A másik súlyosbító körülmény, hogy egy-egy vízvidék valamennyi vízfolyásán egyazon időben jelentkeznek és éppen ezért a mérgük még nehezebbé válik. A felsorolt okok folytán a legritkább esetben sikerül megmérni a rendkívüli árvizek tetőző hozamát. Az árvízi hozamokat majdnem minden esetben csak megfigyelések, elemzések és következtetések alapján tudjuk becslésszerű pontossággal meghatározni. 2. ábra. Az Átalér vázlatos hossz-szelvénye az 1953. június 9-i árvíznyomok alapján A tárgyalt esetben az árvíz levonulása után, — sajnos csak a következő héten, — megkíséreltük az árvíznyomok alapján rögzíteni a lefolyás körülményeit. Az egész vízfolyás mentén magasságilag lemértük az árvíznyomokat és ebből hossz-szelvényt szerkesztettünk (2. ábra). Több szelvényben kiszámítottuk a maximális vízhozamot. A számításokat többféle módon végeztük el. Példaképpen közöljük az Átalér 4+00 szelvényében és a Váli-víz Alcsút-Felcsút vasútállomási szelvényére végzett számításainkat.