Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)
1. szám
A TISZA VÖLGY BELVÍZRENDEZÉSÉNEK FEJLESZTÉSE Irta: PICHLER JÁNOS ETO. 627.53 (439.1> 1. A BELVÍZRENDEZÉSRŐL ÁLTALÁBAN A belvíz az ármentesítés elmaradhatatlan követője. Az árvédelmi gátak megvédik az ártereket az árvizektől, de egyúttal útját állják annak, hogy a védett területen összegyülekező csapadék-, forrás-, szivárgóés fakadóvizek a folyóba befolyjanak. Ennek következtében a belvizek elöntik a mélyebb fekvésű területeket és a mezőgazdaságnak, a településeknek, a közlekedési hálózatnak, továbbá a közegészségügynek kárt okoznak. Az utolsó évtizedekben — az árvédelem előrehaladottabb kiépítése folytán — az árvízi elöntések nagysága országos vonatkozásban eltörpült a belvizek okozta károk mellett. Pl. az 1940. évben az árvízi elöntések kiterjedése a belvízzel borított területnek mintegy 2%-ára rúgott, az 1941. évben 8%-ára, míg az 1942. évben a másfélmillió kat. holdra terjedő belvízi elöntés mellett egyáltalában nem volt árvízi elöntés. A belvízrendezés a XIX. század második felében — az ármentesítés zömének végrehajtása után — indult meg. Az ármentesített területek ugyanis eleinte legelők, rétek voltak, amelyeken a belvíz nem okozott túlságosan nagy károkat. Amint azonban az árvédelmi biztonság növekedésével a területeket szántóföldi művelésre feltörték, lakóhelyek, községek települtek, vasutak és utak épültek, megkezdődött az évek során többször visszatérő belvízkárok elleni védekezés : a levezető csatornahálózatok, zsilipek, majd szivattyútelepek építése. Jelentősebb lendületet váltott ki a csatorna- és zsilipépítés terén az 1876-tól 1882-ig tartó nedves periódus. A hét év csapadéka az Alföldön 1000—1100 mm-rel volt több az átlagosnál. A periódus majd minden évében árvizek és belvizek pusztítottak. Ugyanebben az időben épültek az első szivattyútelepek. 1878-ban Sajfokon 1,3 m 3/s, 1882-ben a Tisza—Maros szögében két, egyenként 0,75 m 3/s teljesítményű szivattyútelep épült, a porgányi és a kistiszai öblözetben. A szivattyútelepek építésének ütemére továbbra is döntő hatással voltak a nedves évjáratok, így az 1890—96, az 1913—18. és az 1939—42. évi nedves periódusokat követte nagyobbfokú szivattyútelep-építés. Amint az 1. ábrából látható, ha gazdasági pangás, a háborúk és az utánuk következő inflációs idők nem akadályozták volna, a fejlődés évenként 9 m 3/s teljesítménynövekedésnek felelt volna meg. A negyvenes évek nagy belvizeinek hatására a belvízvédelmi szervek 1941-ben 160 szivattyútelep építését tervezték, miáltal az át.emelőképességet 284 m 3/s-mal növelték volna.