Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - I. Ihrig Dénes: A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és 1952-53. évi munkája

118 Ihrig Dénes I 4. A VÍZÉPÍTÉSI KÍSÉRLETI LABORATÓRIUM Az Intézetnek vízépítési modellkísérieti laboratóriuma 1953-ban még nem volt. Ezért kísérleti munkát még nem végezhetett. 1952 júniusában történt megalakulásakor azonban a vízépítési modellkísérleti laboratórium kivitelezési előmunkálatai már folyamatban voltak, és a laboratórium létesítése maga is az Intézet munkájának egy része lett. Ezért e helyen részletesen beszámolunk róla. A laboratórium létesítésének gondolata évekkel megelőzte az Intézet létrehozásának eszméjét. Ugyanis tervgazdálkodásunk megindulása után a vízügyi tervmunkák hatalmas perspektívái is kitárultak és a szakkörök előtt mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy a nagymértékben növekedő vízügyi tervezési feladatok modellkísérleti igényeit az Építőipari Műszaki Egyetem meglévő kis vízépítési laboratóriumai nem tudják kielégíteni, vagyis egy központi nagy vízépítési laboratórium létesítése válik szükségessé. A közéleti kezdeményezés érdeme a Közlekedési és Mély építéstudományi Egyesületé, amely 1949-ben a laboratórium létesítésére vonatkozó javaslat kidolgozására ftiunkabizottságot alakított. Ennek a munkabizottságnak tagjai : Serf Egyed, Bartos István, Illey Vilmos, Mosonyi Emil, Salamin Pál és Szilágyi Gyula voltak. A munkabizottság javaslatát a volt Tudományos Tanács elfogadta és intézkedett a tervezés mégindításáról. Az eszmei tervezési munkát a szakértőkként bevont Salamin Pál és Kovács György mérnökök, míg a tervezést magát az Állami Mélyépítési Tervező Intézet, illetőleg átszervezése után a Közlekedésüzemi Épülettervező Vállalat végezte el. A tervfeladatot az Országos Tervhivatal még 1951-ben jóváhagyta, és a beruházási munkákra 16,4 millió forint.hitelkeretet engedélyezett. A laboratórium rendeltetése elsősorban gyakorlati célú, mégpedig a tervgazdálkodás vízépítési feladataival kapcsolatos tervezési munkák részére szükséges műtárgyéi folyamszabályozási modellkísérletek végzése. Azonban a tudományos kutalást is hivatott a laboratórium előmozdítani hidraulikai kérdések vizsgálatával, valamint a modellkísérleíezés módszertanának fejlesztésével, és a szakmai oktatás ügyét is szolgálni fogj? szemléltetés, bemutatás és gyakorlat révén. A tervfeladat jóváhagyása után megindult részletes tervezés során több olyan tervezési kérdés merült fel, amelyeknek megoldására modellkísérleteket kellett végeztetni, pl. a magastartálynak, a vízmozgató központ automatikus szabályozó művének, a vízbevezetésnek és csillapító medencének, a vízmérő berendezésnek, a csatorna hullámcsillapító elemeinek, az alvízi szabályozó műveknek tervezéséhez. A modellkísérletek eredményei nagymértékben módosították a külső szabadtéri csatorna műtárgyainak tervét, magát a csatornát pedig a Magyar Tudományos Akadémia kívánságára hajómodellvontatási kísérletek elvégzésére is alkalmas módon kellett áttervezni. A nagylaboratórium telepítési helye a Kvassay zsiliptől északra elterülő terület, amelyet a Duna-folyam, az itt* kitorkoló Soroksári Dunaág és a csepeli gyorsvasút határol. Az elhelyezést az a körülmény indokolta, hogy a Kvassay zsilipnél a Dunafolyam és a Soroksári Dunaág között az év legnagyobb részében jelentős vízszintküiönbség van és ezért ez a hely alkalmas olyan külső kísérleti csatorna létesítésére, melyben elég nagy tartóssággal gravitációsan 10 m

3/s vízmennyiség átvezetése biztosítható (1. ábra). A beruházási tevékenységet előbb a Kutatóintézetek .Beruházó Vállalata, majd 1953 január 1-től kezdve az Intézet látja el. A laboratórium a következő főbb egységekből áll (2. ábra ) : A kísérleti csarnok 20 m széles és 70 m hosszú. Benne a kisminták méreteitől függő számban egyidejűleg több műtárgymodell- és egyéb különleges vízmozgási kísérlet végezhető. A vízmozgató berendezés részei : 486 m

3-es mélytartály, egyelőre 2 X 200 liter/s teljesítőképességű szivattyúberendezés, amellyel a vizet a 81 m

3-es