Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

1. szám

4 Rajczi Kálmán tésében — hasonlóan az árvíz- és belvízvédekezéshez — ugyancsak a közvetlen felelősségnek kell érvényesülnie, mert a vetés, illetve az árasztás szigorú határidőhöz köti a műszaki létesítmény elkészültét. 4. Az 1930-as évek vége óta igen elhanyagolt, de az új gazdasági programm alapján jelentős vízépítési feladattá nőtt a halastavak építése, melyekkel lakosságunk húsellátását jelentős mértékben növelhetjük. 5. Aktív vízgazdálkodási beruházásaink a leggazdaságosabbak közé tartoznak. Államunk 1 hold rizstelep megvalósításánál, a vízkivételi mű és elosztóhálózat költségeinek a reá eső hányadával együtt beruház mintegy 4000 forint értéket és alacsony, 16 mázsás termésnél — a hántolt rizs kiskereskedelmi árát számítva — már az első évben mintegy 16 000 forint értéket akkumulál. 6. Jó vízgazdálkodással nemcsak a mezőgazdasági fejlesztést szolgáljuk, hanem a dolgozók állandóan növekvő anyagi jólétének előfeltételét jelentő ipariés ivóvízszolgáltatáshoz, csatornázáshoz, víziközlekedéshez, vízienergia nyeréshez és egyéb vízügyi munkáinkhoz fűződő érdekeket is. A felsoroltak alapján az Országos Vízügyi Főigazgatóság nagymértékben szolgálja a Magyar Dolgozók Pártjának és Népköztársaságunk Kormányának politikáját és a maga területén is győzelemre viszi a magyar nép felemelkedésének nagy ügyét. A vízügyi szolgálat többévtizedes hagyomány alapján áll akkor, amikor teendőit munkatervbe foglalja. A múltban a magyar vízügyek élenjáró szakemberei — Kvassay Jenő, Sajó Elemér és még számosan — nagyon sok jó gondolatot vetettek fel, és igyekeztek a megoldandó feladatokat munkatervbe foglalni. A feudális-kapitalista Magyarországon uralkodó viszonyok, a föld magántulajdona, a kezdetleges földművelés, a földbirtokosok maradisága, a mezőgazdaság javításával járó mindennemű kiadástól való elzárkózás, valamint a rendszernek a népjólét minden kérdése iránti közönye lehetetlenné tették a vízgazdálkodásunk fejlesztését szolgáló rendszabályok gyakorlati megvalósítását. Vízügyeink helyzetében a mélyreható, nagyjelentőségű változás éppen az, hogy most már a Magyar Dolgozók Pártja és a Kormány reális célkitűzései adják meg munkatervünkhöz az alapot. A következő évek vízügyi feladataira döntő jelentőségű a Párt és a Minisztertanács 1953. december 22-i — a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló — határozata. E határozat alapján az Országos Vízügyi Főigazgatóság is elkészíti a maga munkatervét a következő három évre. Az első feladat a már majdnem kész országos vízgazdálkodási keretterv befejezése. A kész tervet néhány hónap múlva a Párt és a Kormány vezetői előtt ismertetni fogjuk. A keretterv alapján megvizsgáljuk, hogy a fejlesztés során a Tiszavölgy vízmérleg-egyensúlyának biztosításához milyen sorrendben, milyen műszaki intézkedések szükségesek. Kiváló szakembereink már eddig számos megoldási lehetőséget dolgoztak ki, melyek közül a legmegfelelőbbet kell kiválasztani. Nem elég azonban csak a vízmérleg egyensúlyának biztosítása. A fejlesztésnél az egyéb területi lehetőségeket is figyelembe kell vennünk. így felülvizsgáljuk a még a földművelésügyi minisztérium által öt tájegységre elkészített komplex mezőgazdasági vízhasznosítási terveket a keretterv szemelőtt tartásával, ezután ismertetjük a terveket az illetékes megyék tanácsa előtt, és végrehajtásukra mozgósítjuk a megyetanácsokat. A vízitársulatok államosításakor sajnos nem vettünk át a gyakorlatból egy jó szokást : az érdekeltekkel való szoros kapcsolat tartását. A feudális tőkés rendszerben a társulatok kapcsolata jó volt azokkal a birtokosokkal, akik ártéri járu-