Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)
1. szám - VII. Kisebb közlemények
KISEBB KÖZLEMÉNYEK Rovatvezető: Szesztay Károly A GÁTUDVAR FELISZAPOLÓDÁSA ÊS A GÁT ALATTI MEDERSZAKASZ KIMÉLYÜLÉSE ETO. 627.132 : 627.43 A gátudvar feltöltődésével és a gát alatti mederszakasz kimélyülésével kapcsolatos kérdések tisztázása céljából a Szovjetunióban az egyik duzzasztómű feletti és alatti folyószakaszon rendszeres méréseket végeztek. Az eredményekről Altunin Sz. T. érdekes tanulmányban számol be, amely folyócsatornázási munkáinkkal kapcsolatban nálunk is érdeklődésre tarthat számot. 1 Az említett gátat 4900 m 3/s mértékadó árvíz figyelembevételével tervezték. A vízlépcső átlagos magassága 19 m, a duzzasztott víztükör felülete pedig 41,3 km 2. A folyómeder feltöltődésének és kimélyülésének tanulmányozása céljából ismételt mederfelméréseket végeztek. Ezenkívül a gátudvar előtti folyószakasz, valamint az alvíz rendszeresen mért lebegtetett hordaléktartalmának különbségeképpen számítással is meghatározták a vizsgált idő alatt a gátudvarban lerakódott hordalék mennyiségét. Végül meghatározták а Я = 2038 J 1» 5/? 05 összefüggéssel a vízfolyás hordalékszállítóképességét is. Összehasonlítva a feliszapolás meghatározásának háromféle módszerével kapott eredményeket, azt találták, hogy a mederfelmérések és a hordaléktöménység-különbségek alapján kapott eredmények közt 13 — 25%, a töménységek különbsége és a fenti összefüggéssel meghatározott hordalékszállítóképesség figyelembevételével kapott eredmények közt pedig 2 — 9% az eltérés. Altunin az eltérések magyarázatául megemlíti a lebegtetett hordalék mérésének pontatlanságát, a gátudvarba bekerülő görgetett hordalékot, a környékbeli területekről a csapadékvizek által bemosott hordalékot, stb. Az 1943. óta végzett vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a lebegtetett hordaléknak a duzzasztás hatására bekövetkező leülepedése a gát feletti kb. 50 km-es szakaszra terjed ki. A gátudvarból kikerülő, lebegtetett hordaléktartalmának jelentős részétől megszabadult víz, amint várható is volt, a medret sok helyen megbontotta, kimosásokat okozott, amiért a gát alatti szakaszon a vízszint süllyed. A meder anyaga a gát alatti kb. 6 km hosszú szakaszon görgetegkő, kavics és homok, a gáttól 21 km-re lévő szelvényben kavics és homok, a 87 km-re lévő szelvényben pedig finom homok volt. A mederkimosás a gát közelében lévő kb. 4 km hosszú szakaszon csekélyebb mértékű, az alsóbb részen hevesebb, majd a lebegtetett hordalék megnövekedett töménységének megfelelően ismét csökkenő volt. A gáttól a folyás irányában 87 km távolságban lévő szelvényben a vízszintnek és a mederfenék szintjének süllyedése hat év átlagában évi 12 — 13 cm-re rúgott. A különböző szelvényekből vett hordalékminták feldolgozásánál jól megfigyelhető volt a lebegtetett hordaléktartalom fokozatos növekedése. A vízfolyás lebegtetett hordaléktartalma a hordalékszállítóképességnek megfelelő mennyiséget a gáttól számított kb. 40 km távolságban érte el. Altunin a mérések eredményeit részben táblázatosan, részben grafikusan közli. Az adatok nagyságrendje újabb bizonyítéka annak, hogjr a vízépítési feladatokat csak a velük összefüggő nagyobb vízgazdálkodási egységek figyelembevételével lehet helyesen megoldani. A számításbaveendő egység kiterjedése, mint a fenti példa is mutatja, meglehetősen nagy is lehet. Ivicsics Lajos I) Altunin Sz. Т. : О zailenii verhnego b'efa i razmive ruszla v nizsnem b'efe plotini. Gidrotechnicseszkoe Sztroitel'sztva, 1953. évi 4. szóm, 17—22. old., 7 táblázattal és 2 ábrával.
