Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

1. szám - IV. Maurer Gyula: Nagyobb csatornák földmunkája

Nagyobb csatornák földmunkája 83 beruházó és a kivitelező együttes munkája eredményezheti (komplex tervezés). Ugyanis a tervező többnyire csak a csatorna üzemi célkitűzéseit ismeri. A kivitelező tudja és ismeri a rendelkezésre álló vagy beszerezhető földmunkagépek méreteit, üzemi sajátságait és a velük végezhető földmunkamódszereket. A beruházó országos viszonylatban tájékozott az egyidejűleg megépítésre előirányzott nagy csatornaépítésekről. így hármuk komplex együttműködése eredményezheti csak a népgazdaság ilyen munkára alkalmas földmunkagépeinek leghelyesebb felosztását és a legmegfelelőbb munkakörülmények közötti leggazdaságosabb alkalmazását. Mivel a munka végrehajtását és ütemezését is meg kell előre tervezni, a tervezés során elkészítendő tervmellékletek összessége, — az ú. n. tervdokumentáció, — lényegesen kibővül a régebben szokásos tervdokumentációhoz képest. Az első lépésként készülő műszaki tanulmány még nem tükrözi ezt a fejlődést, mert műszaki leírásból, helyszínrajzból, hossz-szelvényből, mintakeresztszelvényekből, talaj hossz-szelvényből, vízműtani számításból, hozzávetőleges menynyiségkimutatásból, hozzávetőleges költségvetésből és belvízrendezési javaslatból áll. A gépesítés lehetőségei a tervezésnek ebben a fázisában még csak a műszaki leírásban vannak felsorolva, utalással a mintakeresztszelvényre való esetleges hatásukra. Az összevont műszaki és kivileli terv azonban, amely az elfogadott és jóváhagyott műszaki tanulmány, ill. a terv/eladat alapján készül, a MNOSZ 15.215/R szabvány előírásaihoz képest már lényegesen kibővítendő. Javaslatom szerint a nagy csatornák földmunkájára készítendő teljes tervdokumentációnak a következő részeket kell tartalmaznia : 1. Műszaki leírás, amely a terv részletes ismertetésén kívül a kiválasztott gépesítés indokolását, valamint a végrehajtás és ütemezés leírását is tartalmazza. 2. Áttekintő helyszínrajz, amely a csatorna általános fekvését és a közlekedési hálózathoz való kapcsolatát tünteti fel. 3. Általános munkaszeryezési helyszínrajz, a munkaterület, munkaszakaszok, gépvonulási és szállítási útvonalak, tehát az általános organizáció feltüntetésével. 4. Kataszteri helyszínrajz, a kisajátított terület határaival, a földmunkák alaprajzi elrendezésével, műtárgyak és építmények körvonalával és elrendezésével, a járulékos munkák (övcsatorna, útáthelyezés stb.), belvízi és egyéb csatornák, átereszek feltüntetésével, és a kitűzéshez szükséges alappontok és ívadatok bejelölésével. 5. Részletes helyszínrajz a földmunkavégzésről, a tömegmozgatási ütemezés bejelölésével,a tömegmozgatást ábrázoló nyilakkal, az egyes gépcsoportok nagyobb időszakra meghatározott munkaszakaszainak feltüntetésével (ütemhelyszínrajz). 6. Hossz-szelvény, többnyire 1 : 10 000, 1 : 100 méretarányban, a különböző üzemi vízszintek feltüntetésével. 7. Talajhossz-szelvény, többnyire 1 :10 000, 1 : 100 méretarányban, a talajrétegek pontos feltüntetésével, esetleg színezésével, a talajvízszintekkel. Az átlagos talajvízszintet folytonos vonallal, a becsült várható legnagyobb és legkisebb talajvízállást szaggatott vonallal jelöljük. 8. Talajkeresztszelvények. Csak akkor szükségesek, ha keresztirányban lényegesen változik a talaj. 9. Keresztszelvények, 1 : 100 méretarányban, a terepszintnek, a létesítendő szelvény vonalának, a rézsű és partbiztosításoknak feltüntetésével (50 m-enként vagy sűrűbben). 10. A földmunkaszervezés keresztszelvényei, 1 : 100 vagy 1: 200 méretarányban. (Csak a terepszint lényeges megváltozásának, ill. a földmiinkatechnológia változásainak helyéről.) A legfontosabb talajtani határvonalak pontozott és a talajvízszint 6»