Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele

72 A felszíni vízkészletek számbavétele Mindenesetre tudni kell, hogy a jégredukció mellőzése egyes években még az évi középvizhozamban is okozhat 5—8%-os pozitív hibát. A növényzet hatása még nehezebben fogható meg, mint a jégé. A növényzet szinte észrevétlenül fejlődik ki, és fejlődése nemcsak a melegmennyiségtől, hanem a napfénytartamtól és a vízjárástól is függ. Pl. hosszabb tavaszi árvíz nagyon késleltetheti, korai kisvíz elősegítheti a partok benövését, nyári árvíz elsodorhatja a vízinövényzetet, és i. t. További bonyodalmat okoz, hogy kisesésű vízfolyásokon több száz, sőz ezer métert meghaladó távolságra is visszaduzzaszthat egy erősen benőtt szelvény. Mérések szerint a benőtt meder vízszállítóképessége a tiszta meder vízszállításának 20%-ára is lecsökkenhet [31 ]. A mindenkori vízállásnak látszólag megfelelő Q' vízhozamból, — ép úgy, mint a jégborítás idejére, — a Qi = v, Q'i képlettel számítjuk a tényleges vízhozamot. De amíg a jégredukció meghatározásánál, — legalább bizonyos esetekben, — a vízállásgörbe alakjából indulhatunk ki, a növényzet hatása fokozatosan, teljesen észrevétlenül fejlődik ki és enyészik el, vagyis a vízállásgörbe alakjából nem derül ki. Becslésre alig van mód, és ha mérésekkel akarjuk megállapítani, a medret minden mérés előtt ki kell tisztogatni. Mindenesetre könnyebbséget jelent, hogy nagyobb vízfolyásokon a növényzet halása figyelmen kívül hagyható. Jègbontàs Növény z e t 50. ábra. A <p = Q/Q' vízhozamtényező változása a jég és növényzet hatására a hidrológiai év folyamán. Fig. 50. Variation durant le cycle hydrologique, sous l'effet de la glace et de la végétation aquatique du rapport entre le débit Q effectif et le débit Q' paraissant correspondre au niveau d'eau Kisebb patakokon és belvízcsatornákon az Ogievszkij professzor adta közelítő eljárással kísérletezhetünk [26], [24]. Ogievszkij részben a hóolvadásos árvíz levonulásától számított 20., 40., 60., stb. napra határozta meg az átlagos <p vízhozamtényezőt, részben egyes vidékekre érvényes tapasztalati képleteket adott, amelyekkel a napi középhőmérsékletek ismeretében <p értéke az év egyes napjaira kiszámítható. Amíg hazai adatokkal nem rendelkezünk, becsléssel is megpróbálhatjuk a <p tényezők idősorát felvázolni. A növényzet duzzasztóhatása május-júniusban kezd erőteljesen jelentkezni, július-augusztusban maximuma körül állandósul, majd október végéig fokozatosan elenyészik (50. ábra). * * * Hónapról-hónapra kiszámítva a napi közepes vízhozamokat, — szükség esetén a vízhozamtényező figyelembevételével, — elkészíthetjük az éves vízhozamstatisztikai