Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele
A nem-permanens vízmozgás esete 57 A pontok közé beírható Q t görbe segítségével bármely И (áradó v. apadó) vízálláshoz megkaphatjuk a tényleges vízhozamot, ha a o rgörbéről leolvasott sebesség és a vízszínváltozás mértékének behelyettesítésével kiszámítjuk a (3,19) képlettel a Q/Q? viszonyszámot, és a kapott eredménnyel a Q t görbéről leolvasott látszólagos hozamot megszorozzuk. Az eljárás — mint látjuk — elég nehézkes, és J t meghatározásához két vízmérce adatait kell bevonnunk a számításba. 2. Wiggins W. C. (1925) mutatott rá, hogy a felszíni sebesség helyett az árhullám U tovaterjedésével kell számolni. Az J t esés helyett, — amely csak két mérce adataiból vezethető le, — azt a J e esést vezette be a képletbe, amely a Q mért vízhozam levezetéséhez permanens egyenletes vízmozgás esetén szükséges. Ezzel elérte, hogy a vízhozamgörbe meghatározásánál nem kell egy második szelvény adataira támaszkodnunk. Ha Q áradó víznél mért érték, a Q t-hez tartozó esést J e megfelelő csökkentésével kapjuk, ha viszont apadó víznél mért pontról van szó, J e-1 növelni kell. Ennek és (3,18)-nak figyelembevételével a (3,17) képlet helyett 0, = ][ J° - V § ( 3> 2 0> Q |í J~ irható. Az egyes mért Q értékekhez tartozó J e esést a Chézy-képlettel számíthatjuk ki, csupán az érdességi tényezőt kell hozzá ismernünk. Pl. a Strickler— Manning képlettel: Az л érdességi tényezőt vagy a Kutter— Ganguillet-féle táblázatból vesszük, vagy — és ez természetesen célravezetőbb, — mérési adatokból számíthatjuk. Az utóbbi eljárás különösen akkor használható, ha kb. azonos magasságú áradó és apadó vízállásnál végzett mérésekre támaszkodhatunk. Változó vízállásnál végzett inérósek eredményeinek átszámítása a megfelelő tetőző vízállásra (Tisza, Tiszabő. Anyameder) 12. к 1 Két szomszédos mérce egymásnak megfelelő vízállásaiból számítandó a vízállás függvényében. Itt a hosszszclvényből vett állandó értékkel helyettesítettük. 2 A permanens egyforma vízmozgásnak megfelelő érték, a szelvény adataiból számítandó. Itt a 42, ábrán behúzott görbéről vettük.
