Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele
Duzzasztott szakaszok vízhozamgörbéje 49 Olyan esetben, amikor valamely mellékfolyó vagy befogadó visszaduzzasztó árvize okozza a mérési pontok szóródását (pl. a Dunán Komáromnál a Vág, a Kőrösön Kunszentmártonnál a Tisza), a mellékfolyónak, illetve a befogadónak a duzzasztás határán kívül eső vízmércéjén észlelt vízállások pontos mérőszámai a szóródás okának. A duzzasztás hatását ilyenkor a következő pontban tárgyalt módon, a mesterséges duzzasztáshoz hasonlóan vehetjük figyelembe. 2. Duzzasztómüvek fölött, — de természetes okokból duzzasztott mederszakaszokon is, — szelvényről szelvényre változik az esés, tehát a sebesség is. Ha a duzzasztás mértéke változó, egyazon szelvényben ugyanannál a vízállásnál is különböző lehet az esés. Egyébként azonos körülmények közt egyenletes vízmozgás esetén két különböző J 1 és J a esésnek megfelelően a vízhozam Fc УШ[ = Fvy = Q 1 Fc УЩ = Fv 2 = Q 2 vagyis az első egyenletet a másodikkal osztva: 9i Q 2 Pi Pl (3,8) 36. ábra. A vízszínesés módosulásának hatása a vízhozamgörbére Fig. 30. Effet de ta modification de la pente du plan d'eau sur la courbe des débits Q] = Qo yj/jo Ha tehát ismerjük valamely meghatározott vízállásnál a természetes J g vlzszíneséssel (duzzasztás nélkül) lefolyó Q 0 vízhozamot, a tetszőleges J vízszineséssel lefolyó vízhozam kiszámítható (36. ábra) : (3,9) A gyakorlatban az esés jellemzésére két szomszédos vízmérce egyidejű leolvasásainak különbségét használjuk, mert ezek közvetlenül észlelt adatok. Mivel J ~т (3,10) ahol e = (H f — H a) a felső és alsó vízmérce azonos szintre vonatkoztatott egyidejű vízállásleolvasásainak különbsége, és l = a két mérce távolsága a sodorvonalban mérve, a (3,9) képlet helyett felírhatnók, hogy Qe^QoPFo (3,11) De ez az összefüggés az alábbi okokból csak közelítésként fogadható el: a) Voltaképpen az energiavonal esésével kellene számolnunk, de természetes vízfolyáson a sodorvonal helyzete és így l nem állandó, tehát az e vízszínkülönbség nem pontos mértéke az energiaveszteségnek, b) A két mérceszelvény között a vízfelület nem sík, hanem csavarfelületű, tehát az e vizálláskülönbség nem feltétlenül azonos a két mérceszelvény egyidejű vízszíne közti magasságkülönbséggel, c) A mérceleolvasásokban helyi duzzasztás érvényesülhet, — pl. hídpillérre erősített mércék esetében, 4 Vízügyi Közlemények 1953/1. - 4-1
