Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele
Mederváltozások figyelembevétele van Rinsum szerint 47 Л szelvénylényező és a vízhozam számítása (Sajó, Miskolc, 1951. május 16) 10. táblázat h F S Hk Vft» rVft t cVJ Q cm m» m m m*/« m% sec 1 m'/sec (0 (2) (3) (4) (5) (6) O) (8) 0 23 38 0,61 0,78 18 0,10 1,8 50 45 45 1,00 1,00 45 0,28 12,6 100 68 46,5 1,46 1,21 82 0,425 35,0 150 92 48 1,92 1,39 128 0,515 66,0 200 117 51 2,30 1,52 178 0,54 96,2 250 143 54 2,65 1,63 234 0,545 127,5 286 0,545 156,0 léi et alapján húztuk be a pontok közé, hanem előbb kiszámítottuk az egyes mérési adatokból a Q/F Щ = с УJ eséstényezőket (lásd a 9. táblázat 11. oszlopát), és ezeket a javított vízállások függvényében felrakva, megszerkesztettük а с ]J = f(H) görbét. Ezekután a szelvénytényező és a görbéről leolvasott eséstényező azonos vízálláshoz tartozó értékeinek szorzata adta az 1951 májusában érvényes vízhozamgörbe egyes pontjait. (10. táblázat, 6 — 8. oszlop.) A görbék alatt a AH értékek idősorát is felraktuk. Az ábra a mederváltozások időbeli lefolyásáról tájékoztat. A 7. pont szerint pl. 1951. április 7-én AH = — 12 cm volt. "Valószínűleg a tavaszi árvíz okozott átmeneti medermélyülést, amely után hordaléklerakódás folytán, ismét visszaállott az eredeti helyzet. Ä AH értékek idősora alapján világosan megállapítható, hogy mikor következték be tartósan egyértelmű mederváltozások, vagyis milyen időszakra kell — a megfelelő AH érték felhasználásával — módosított vízhozamgörbét szerkeszteni. 5 Példánkban a S = \h 3' z ds — a F \h k szel vény tényezőket a — 1 feltételezésével számítottuk. Ez csak derékszögű négyszög-szelvényre igaz. Háromszögű szelvény esetében mára = 1,13 lenne. Ebből következik, hogy a értéke а vízállás növekedésével általában csökken. (Lásd 34. ábra [15]). Közismert tény, hogy a kisvízi meder változásai a magasabb vízállásoknál kevésbbé éreztetik hatásukat, tehát mederváltozás esetén az 5 = Ф(Н) görbe nem önmagával párhuzamosan tolódik el valamilyen AH mértékkel, hanem közben kissé el is fordul. Mégis, ha tartósan egyirányban változó meder esetén, közbenső időszakokra érvényes vízhozamgörbéket szerkesztünk, gyakorlati szempontból megelégedhetünk az ^-görbe párhuzamos eltolásával. Az eltolás különböző időszakokra vonatkozó AH mértékét a fentebb említett idősor alapján állapíthatjuk meg. 34. ábra. Az a tényező változása a vízmélységgel ([15] nyomán) Fig. 34. Variations du coefficient a avec la hauteur d'eau (d'après van Rinsum )
