Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele

44 Felszíni vízkészletek számbavétele ahol hj a függélyesben mért mélység és az i index az í-edik függélyre vonatkoztatott sebességet, sebességtényezőt, ill. vízszinesést jelöl. Ebből a ds szélességű elemi szelvénysáv vízemésztése dQ = hfii ds és a teljes vízszállítás (3,2) Q = \

C

lfj]h^ds (3,3) A főként a meder érdességétől függő с,- sebességtényező, továbbá a vízszínesés a keresztszelvény teljes szélességében állandónak vehető, és így írhatjuk, hogy s Q = ßcfj\ h^ds (3,4) о 32. ábra. A szelvénytényező meghatározása van Rinsum szerint Fig. 32. Détermination du facteur de section $ d'après van Rinsum ahol с és J az egész szelvényre vonatkozó értékek. A ß javító tényező a gyakorlatban l-nek vehető. Ha a vízmérési eredmények feldolgozása alkalmával a nedvesített keresztszelvényt meghatározó Л, mélységeken kívül felrakjuk а Л,

3'

2 értékeket is, ezeknek az összekötővonala olyan idomot ad, amelynek területe a fenti integrál (32. ábra). A vízhozam tehát felfogható, mint a szelvény geometriai adataival meghatározott £ = J/i,3'

2 ds —a hl

1

1 J/i, ds = o.Ffh

k... [m

6'

2] (3,5) szelvénytényezö és a (c /j) eséstényezö szorzata. Ez a gondolatmenet a vízhozamgörbe meghatározásánál úgy értékesíthető, hogy mindenekelőtt megszerkesztjük egyetlen, a legmagasabb árvíz szintjéig terjedő, szelvényfelvételből a különböző vízállásoknak változatlan meder esetén megfelelő 5= Ф(Я) görbét (33. ábra). Amíg a meder változatlan, minden további mérés eredményei olyan S értéket adnak, amely rajtafekszik ezen a görbén. Ha viszont a mérési vízállásra vonatkoztatott (5, Я) pont nem esik a görbére, a görbétől függőleges értelemben mért távolsága megadja a mederváltozás mértékét, ЛЯ-t. Az egyes vízmérések pontjaira kapott AH értékek iősorban felrakva, hű képet adnak arról, hogy a kiindulásul felvett helyzethez képest hogyan változott a meder. Az ábrából közvetlenül leovashatjuk, hogy milyen hosszabb-rövidebb időszakon belül tekinthető állandónak a meder, következéskép mely időszakokra kell külön-külön vízhozamgörbét szerkesztenünk. Az egy-egy ilyen időszakra érvényes vízhozamgörbét úgy kapjuk meg, hogy 1. megszerkesztjük a szóbanforgó időszakban készült szelvényfelvétel alapján a S = Ф(Я) görbét, amelyet az időszakon belül állandónak tekinthetünk, 2. az egyes vízmérési eredményekből kiszámított [m

1/

2 • sec1 ] (3,6)