Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele

30 Felszíni vízkészletek számbavétele dolgozunk (Hermanek, Matakiewicz, Gröger, Winkel stb.). Példaképpen Gröger képletét idézzük, amely szerint, ha a középmélység h

k > 2 méter, v = 22,11 Л°<

5

8 J

04

3 és 0,2 m < h

k < 2 m esetén v = 23,781 Л^

77

6 J

0'«

8 Egyszerű Winkel R. képlete is: v = (185 - 210 J

0<

5'

7) fí

5'

7 J

4/

7 (2,10b) Az érdességi tényező nélküli képletek arra is alkalmasak, hogy a vízszinesésre következtessünk, — ha legalább egy-két sebességmérést végeztünk a szelvényben. A képletek használatát nomogrammok könnyítik meg [9]. A sebességszámítási képletek csak egészséges mederszakaszokra és szabályosnak tekinthető áramlás eseteire alkalmazhatók. De éppen a vízhozamgörbe extrapolálásánál fordul leginkább elő, hogy a mederből kilépő árvíz hozamát kell számítanunk, és a hullámtéren szétterülő, szabálytalanul áramló víz mozgását nem lehet a hidraulika szabályaival jellemezni. Teljesen tapasztalati úton mégis sikerült olyan érdességi tényezőket megállapítani, amelyekkel a középsebesség tájékoztató értéke és a vízhozam ilyen esetekben is kiszámítható. A 6. táblázatban Szribnij M. F. különböző jellegű medrekre vonatkozó érdességi tényezőit közöljük, amelyeket a Chézy-képlet sebességi tényezőjének Pavlovszkijféle alakjába kell helyettesíteni. Pavlovszkij szerint a v = с уш képletben с = - R

x (2,11a) n y ahol n a Ganguillet—

Kutter féle mederérdességi tényező. Az у = (x + 0,5) helyettesítéssel a (2,10) kifejezés v = ~RyJM « (2,11) n alakba megy át. Szribnij szerint az x, ill. у — (x -f 0,5) kitevő értéke maga is függvénye az érdességnek. Ha - = 100 70 55 40 25 12,5 5 n z= 0,125 0,143 0,166 0,20 0,25 0,33 0,5 és y = 0,625 0,643 0,666 0,70 0,75 0,83 1 E szerint az l

/л = 55 érték környezetében a Strickler—

Manning képlet, 1/л = 40 körül Forchheimer képlete érvényes, míg az érdesség fokozódásával mindinkább megközelítjük a középsebesség és mélység közötti lineáris összefüggését. (2,10a)