Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
2. szám - V. Károlyi Zoltán: A folyami hordalék mennyiségi csökkenése kopás következtében
* f A folyami hordalék csökkmése III. A VIZSGÁLATI MÓDSZEREK MEGVÁLASZTÁSA Az előadottakból látható, hogy a szemnagyságcsökkenés vizsgálati módszerének helyes megválasztása távolról sem egyszerű feladat. A hordalékminták vételének szükségessége nem kétséges. Azt is tudjuk, hogy minél több minta feldolgozására van szükség, hogy a várható nagy szóródást a statisztikai adatfeldolgozás módszereivel kiküszöbölhessük. A mintákat kiszárítva szétröstáljuk, megállapítjuk a szemösszetételi görbéket és elemezzük őket. Mivel azonban az ismertetett kopási képletek egyes szemekre vonatkoznak, mindenekelőtt meg kell kísérelni egyes kiválasztott szemek nagyságcsökkenésének megállapítását. Ezután következhet a szemösszetételi görbék elemzése és ennek alapján a keverék kopásának és mennyiségi csökkenésének a meghatározása. IV. AZ ANYAGMINTAVÉTEL HELYE, MÓDJA ÉS A MINTÁK SZÜKSÉGES SZÁMA A kavicsanyag részletes vizsgálatánál az első fontos kérdés az, hogy honnan a meder mely részéből vegyük az anyagmintát. A leggyakoribb eljárás a kisvíz idçjén a zátonyokból való mintavétel. Azonban a tapasztalat szerint a zátonyokon lerakódó anyag szétkeveredik és az összetételében a zátony különböző pontjain igen eltérő. Az 1. ábrán feltüntettem a zátonyvizsgálati adatsort, egy zátonyon ásott gödör 10 cmenkénti rétegeinek szemösszetételét. A mélyebb rétegekben az 5 mm-nél finomabb anyag majdnem teljesen hiányzik. Az ábrán tehát határozottan felismerhető a szétkeveredettség. Mivel azonban célunk a víz által hozott hordalék szemnagyságcsökkenésének a vizsgálata, igyekeztünk a meder fenekén mozgó anyagból venni a mintát, abban a feltevésben, hogy ott talán'mégsem olyan nagyok a különbségek, és jobb átlagokat kapunk. ' A kavicsmintákat a 2. ábra. -Mederanyag mintavevő 2. -és 3. ábrán látható esz- Ab b• 2" Sohlenmaterial-Schöpfer közzel vettük, amellyel egy merítésre 10,5 liternyi mennyiséget lehetett felszínre hozni. A mintavevőn lévő légszekrény és a két oldalt kinyúló vasrúd arra szolgál, hogy a készülék ne fordulhasson fel és vágóéle biztosan a fenékre kerüljön. A mintavételek a következőképpen történtek : 1. Hogy a vizsgálat kiindulásához az átlagot minél jobban megközelítő szemösszetételi görbét kapjunk, az 1860. és 1850. fkm kerül 2 — 2 keresztszelvényben a meder különböző pontjairól 4 — 4 mintát vettünk, egy csoportot inflexióban és egyet görbületi tetőponton. A mintavételek helyét a 4. ábra tünteti fel. A mintavétel 1942 júliusában, 50%-os gyengén áradó vízállásnál történt, amikor feltehetőleg a meder legtöbb részén mozgott a hordalék. A szárazon szétrostált minták szemösszetételi görbéi között (5. ábra) akad néhány kiugró, amelyeken a szét rendeződés jelei látszanak (kisebb szemek feltűnő többsége). Ezeket figyelmen kívül hagyva, megszerkeszV 287
